„Társadalomtudományi Társaság” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
'''A Társadalomtudományi Társaság''' [[1901]]. [[január 23.|január 23-án]] jött lére, s 1919. elején szűnt meg Jászi Oszkár emigrációjával és a Huszadik Század c. társadalomtudományi folyóirat megszűnésével egyidejűleg. Első elnöke [[Pulszky Ágost]] volt.
== A társaságról ==
A Társadalomtudományi Társaság célját székfoglaló beszédében [[Pulszky Ágost]] a következőkben határozta meg:▼
A Huszadik Század c. társadalomtudományi folyóirat és a körülötte csoportosuló Társadalomtudományi Társaság tagjai sokat tettek előadásaikkal, publikációikkal a hazai tudományos és kulturális közgondolkodás korszerűsítéséért. A konzervatív nézetekkel szakmailag megalapozottan vitatkoztak. A feudális álláspontok polgári radikális meghaladásáért küzdöttek, nemcsak polgári liberális és polgári radikális gondolkodók, hanem szocialista szellemű gondolkodók is voltak közöttük (Szabó Ervin, Madzsar József), de a századelőn valamennyien megfértek egy táborban, egymással is vitatkozva természetesen. Közvetlen politikai céljaik nem voltak.
''"Mi - úgymond - elsősorban arra vagyunk hivatva, hogy gyűléseinkben, az azokban tartandó fölolvasásokban és az egyesületünket képviselő folyóiratban a tudományt ápoljuk, a tudományos eszméket terjesszük. Ebből azonban nem következik az, hogy törekvéseink olyanok legyenek, hogy ne lehessenek kihatással a közönségre . . . Semmi közvetlen politikai céllal nem bírunk, sőt minden ilyen közvetlen politikai célt, amelyet bárminő párt működésévei vagy bárminő kormányrendszerrel vagy akár bárminő társadalmi osztály érdekével azonosítani lehetne, magunktól egyenesen megtagadunk. Emellett azonban állandóan arra fogunk törekedni, hogy működésünk mégis gyakorlatilag is érvényesüljön a közérzület felkeltésében, azon légkör megteremtésében, amelyben a társadalmi tényezők üdvös gyümölcsöket teremhetnek; közvetve tehát ki fog az hatni a tényleges alakulásokra is. Ennek a légkörnek a megteremtésére pedig a mi magyar társadalmi viszonyaink között legalább is ép oly szükség van, mint bárhol másutt."''▼
Pulszky Ágost kifejtette már az alakuláskor:
"...Semmi közvetlen politikai céllal nem bírunk, sőt minden ilyen közvetlen politikai célt, amelyet bárminő párt működésévei vagy bárminő kormányrendszerrel vagy akár bárminő társadalmi osztály érdekével azonosítani lehetne, magunktól egyenesen megtagadunk..."<ref>Huszadik Század, 1901.</ref>
▲<!--A Társadalomtudományi Társaság célját székfoglaló beszédében [[Pulszky Ágost]] a következőkben határozta meg:
▲''"Mi - úgymond - elsősorban arra vagyunk hivatva, hogy gyűléseinkben, az azokban tartandó fölolvasásokban és az egyesületünket képviselő folyóiratban a tudományt ápoljuk, a tudományos eszméket terjesszük. Ebből azonban nem következik az, hogy törekvéseink olyanok legyenek, hogy ne lehessenek kihatással a közönségre . . . Semmi közvetlen politikai céllal nem bírunk, sőt minden ilyen közvetlen politikai célt, amelyet bárminő párt működésévei vagy bárminő kormányrendszerrel vagy akár bárminő társadalmi osztály érdekével azonosítani lehetne, magunktól egyenesen megtagadunk. Emellett azonban állandóan arra fogunk törekedni, hogy működésünk mégis gyakorlatilag is érvényesüljön a közérzület felkeltésében, azon légkör megteremtésében, amelyben a társadalmi tényezők üdvös gyümölcsöket teremhetnek; közvetve tehát ki fog az hatni a tényleges alakulásokra is. Ennek a légkörnek a megteremtésére pedig a mi magyar társadalmi viszonyaink között legalább is ép oly szükség van, mint bárhol másutt."''<!-->
Hamarosan megszervezték a fiatal társadalomtudósok számára a Galilei Kört, s innen lett utánpótlása a Társadalomtudományi Társaságnak és a folyóirat szerkesztőségének.
[[1902]]-től nemcsak a Huszadik Században, hanem Társadalomtudományi Könyvtár c. kiadványukban is közreadták írásaikat.
| |||