„A Karib-térség történelme” változatai közötti eltérés

a
a (névtér javítása)
Mind a két népcsoport a [[Dél-Amerika|Dél-Amerikából]] magukkal hozott módszerrel tette termékennyé a földet, amely '''conuco''' néven ismert. A száraz évszak végefelé leégették a bozótot, az erdőt, hogy azt térd magasságú, 3 méter szélességű dombokká forrmálják. Az asszonyok hegyes botokat használva különböző gyökereket ültettek, mint például a keserű és az édes [[yucca]] (manioka), [[yam,]] [[nyilgyökér]]. Egy ilyen mesterséges dombot 10-15 évig használtak megművelésre.
Ez a módszer lehetővé tette a nagy értékű tápanyagot (keményitő és cukor) tartalmazó növények termesztését aránylag kis erőfeszítéssel. A gyökérfélék mellett ismerték még [[amerikai mogyoró]]t, a [[paprika|paprikát]], a [[lopótök]]öt valamit az [[édes krumpli]]t. Kisebb mennyiségű [[dodány]]t, [[kukorica|kukoricát]], [[veteménybab|babot]] és [[tök]]öt is ültettek. Étrendjüket a helyi gyümölcsök, mint például az [[ananász]], vagy a [[guava]] és a [[kesu]] egészitette ki.
Protein szükségletüket részben vadászattal biztosították, így a [[hutiák|hutia]], [[iguana]], különböző madarak ([[galambfélék|galamb]], [[papagálypapagáj]]), [[kígyók|kígyók,]] [[gilista-félék]], [[pókok]], és [[rovarok]] is táplálkozásuk részét képezte. A tenger azonban sokkal gazdagabb választékot kínált mint a föld. Sokfajta vízi madár, kagyló-, rák-féleség, halak, a nagy vízi emlősök, mint például a [[karibi manátusz|lamantin]], vagy a [[szirénalakúak|tengeri tehén]], az [[Teknősök|óriás teknős]], - melynek mind a tojása mind a húsa kedvelt étel volt, amelynek súlya néha meghaladta a 600 kg-ot is - az év minden szakában bőségesen ellátta élelemmel a sziget lakóit.
 
==A békés arawak indiánok==
39 031

szerkesztés