„Szirtes” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a fájl;bélyegkép |
bővítés |
||
1. sor:
{{Szlovák település infobox
|név = Szirtes
|helyi név = Strihovce
|kép =
|képméret =
|képaláírás =
|zászló =
|mottó =
|becenév =
|kerület = Eperjesi
|járás = Szinnai
|turisztikai régió =
|rang = község
|kerületei =
|első írásos említés = 1635
|polgármester = Michal Bandurič
|irányítószám = 067 74
|körzethívószám = 057
|népsűrűség = 12
|népsűrűség forrás =
|tengerszint feletti magasság = 425
|terület = 13,22
|szélességi fok = 48
|szélességi ívperc = 53
|szélességi ívmásodperc = 50
|hosszúsági fok = 22
|hosszúsági ívperc = 16
|hosszúsági ívmásodperc = 40
|szöveg pozíciója =
|weboldal =
}}
'''Szirtes''', ([[1899]]-ig ''Sztriócz'', {{ny-sk|Strihovce}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], az [[Eperjesi kerület]] [[Szinnai járás]]ában. 2001-ben 196 lakosából 172 szlovák, 17 ruszin és 7 ukrán volt.
▲[[Fájl:Strihovce erb with text-jpg.jpg|120px|jobbra]]
==Fekvése==
[[Szinna|Szinnától]] közúton 35 km-re, légvonalban 14 km-re északkeletre a Vihorlát-
==Története==
A település [[1600]] körül ruszin lakosság soltész általi betelepítéssel keletkezett, ezzel a vidék egyik legfiatalabb községe. Első írásos említése [[1635]]-ben történt. Jobbágyok lakta település volt, a [[homonna]]i uradalom része. [[1715]]-ben és [[1720]]-ban 8 adózó háztartása volt. [[1828]]-ban 48 házában 364 lakos élt. A községben vizimalom működött.
Fényes Elek szerint ''" Sztrihócz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fiókja: 354 g. kath., 10 zsidó lak., 441 h. szántófölddel. F. u. b. Vécsey. Ut. posta N. Mihály."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
Zemplén vármegye monográfiájában ''"Szirtes, azelőtt Sztriócz. Ung vármegye határán fekvő ruthén kisközség 51 házzal és 344 gör. kath. vallású lakossal. Postája Ublya, távírója és vasúti állomása Kisberezna. A homonnai uradalomhoz tartozott. A hagyomány szerint már a tatárjárás előtt fennállott és beljebb, a hegyek között feküdt, a hol földbe vájt búvóhelyek még ma is láthatók. Állítólag a tatárjárás után telepedett mai helyére. Újabbkori birtokosai a gróf Van Dernáth, báró Vécsey, gróf Schmiddegh, gróf Nádasdy és herczeg Lobkovitz családok voltak és most herczeg Lobkovitz Rudolfnak van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. fatemplomát 1790 körül építették. A benne látható, poklot ábrázoló kép, 1796-ból való. Az egyház vert ezüst-kelyhet őriz, mely mintegy kétszáz éves."'' <ref>{{Borovszky}} Zemplén vármegye.</ref>
1910-ben 315, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. [[1920]] előtt [[Zemplén vármegye]] [[Szinnai járás]]ához tartozott.
==Nevezetességei==
Görög katolikus temploma a [[18. század]] végén épült.
==Külső hivatkozások==
*[http://www.e-obce.sk/obec/strihovce/strihovce.html E-obce.sk]
*[http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=7&obec=1861 Községinfó]
*[http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-186841&pos_y=-1223030&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Strihovce%2C%20Snina Szirtes Szlovákia térképén]
*[http://testy3.webhouse.cz/vismo/o_utvar.asp?id_org=700019&id_u=520845 Eobec.sk]
==Jegyzetek==
<references/>
{{Szinnai járás}}
| |||