„Robert Estienne” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xia (vitalap | szerkesztései) |
Xia (vitalap | szerkesztései) →Munkássága: kilógó képek galériába |
||
7. sor:
==Munkássága==
[[I. Ferenc francia király]] [[1539]]-ben kinevezte a latin és [[héber]] nyelvű művek udvari nyomdászává. A király udvarában nagy tiszteletre tett szert. 1540-ben ő lett a görög művek nyomdásza is. 1541-ben megbízták, hogy [[Claude Garamond]] görög betűivel nyomtatott könyveket szállítson a királyi könyvtárnak. Számos ókori görög és római szerző írásának első kiadását is sajtó alá rendezte. Ezeken kívül számtalan iskolai tankönyv hagyta el műhelyét.
[[Kép:Estienne2.jpg|jobbra|bélyegkép|none|<center>A [[Biblia]]kiadását bíráló párizsi cenzorokhoz írt műve (Párizs, 1552)</center>]]▼
A [[Sorbonne]] teológusainak ellenségessége miatt, Robert Estienne 1550-ben, Párizsból [[Genf]]be kényszerül költözött. A család párizsi nyomdáját öccse, Charles vitte tovább, aki főleg íróként szerzett magának hírnevet [[Franciaország]]ban. Robert Estienne Genfben kinyomtatott könyvei közül talán a leghíresebb az 1551-ben megjelent görög nyelvű Ótestamentuma, amelyben
először jelent meg a szöveg ma is használt, versek szerinti tagolása.
17 ⟶ 14 sor:
Genfben nyomtatott és kiadott, de nem tudta teljességgel befejezni a munkáját. Maga után hagyott befejezetlen könyvek nyomtatását és kiadásait sem tudta mindet megjelentetni. Nem múltak el az ellenségeskedések vele szemben, utolérte őt [[Svájc]]ban is. Halála [[1559]]-ben következett be.
Technikailag fejlett nyomdája a legigényesebb vásárlók igényeit is kielégítette. Ő maga is művelt ember volt, képzett filológusként magas szinten ismerte a latin nyelvet. Sikeres kiadványait sokan másolták, utánozták.
<gallery>
▲
</gallery>
==Források==
|