„Székelyföld” változatai közötti eltérés

Az un. [[őszirózsás forradalom]] után, amikor nyilvánosságra került, hogy a [[belgrádi fegyverszünet]] alapján a román hadsereg a [[Maros]] vonaláig nyomulhat előre, a [[wilsoni-elvek]]re hivatkozva, amelyet egyáltalán nem tartottak be megszületett az önálló [[Székely Köztársaság]] terve. A terv szerint Székelyföld önálló kis állammá vált volna úgy, hogy néhány vonatkozásban mégis Magyarországhoz tartozzon. Haderejét az épp megalakuló [[Székely Hadosztály]] adta volna. A Székely Hadosztály azonban valójában Magyarországot akarta megvédeni az idegen hadseregek ellen, akik Magyarország felszámolást tűzték ki célul. Az Akkori vezetőség azonban a felelőtlen pacifista eszméktől vezérlve feloszlatta a magyar hadsereget, míg az osrszág területén élő nemzetiségeknek fegyvert osztott ki. Európában ehhez hasonló kormány nem volt, mely szétverte a saját országának hadseregét.{{forrás}} A [[marosvásárhely]]i székely nagygyűlés felkarolta a gondolatot, de a [[kolozsvár]]i Magyar Nemzeti Tanács és a [[budapest]]i kormány megbízottja ellenezték, mert szerintük túl korai és időszerűtlen volt az ötlet. A terv emiatt is, de sok egyéb okból kifolyólag is (persze a legfőbb ok a megszálló román csapatok voltak), soha nem öltött kézzelfogható formát.<ref>Egyed Ákos: A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig, Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2006. 288. old.</ref> A káoszba fulladt országot olyan emberek vették kézbe, akikeknek semmilyen demokratik felhatalmazásuk nem volt az ország vezetéséhez. Ennek is köszönhető, hogy a székelyek nem védték meg szülőföldjüket, a Magyarország keleti felét.{{forrás}}