„Termésarany” változatai közötti eltérés

Elsődleges felhasználása az aranydeviza-rendszer összeomlásáig a nemzeti és nemzetközi fizetési funkcióban jelentkezett. [[Tezauráció|Kincsfelhalmozási]] szerpeszerepe a pénzfedezetkénti alkalmazás megszünésemegszűnése ellenére megmaradt, az országok jegybankjai pénzfedezetéül napjainkban is tartalékolnak aranykészleteket. A hidegen is könnyű alakíthatósága és megjelenése miatt ékszeripari felhasználása a legjelentősebb. Felhasználják a mikroelektronikában és az orvosi műszergyártásban is,

A termésarany az ''aranylázzal'' érintett területeken hatalmas rögökben is felbukkanhat, Az eddigi legnagyobb ''hömpöly'' [[Ausztrália]] nyugati vidékén fordult elő súlya 84 kg volt.Az [[Egyesült Államok]] [[Kalifornia]] szövetségi államában 38 kg-os, míg [[Oroszország]]ban az Ural-hegység déli részén 36 kg súlyú pédányt találtak. A folyó hordalékokban ls torlatokban is előfordul rögös, darabos forma, de inkább a finom szemcsés előfordulás jellemző [[Alaszka|Alaszkában]] a [[Yukon]] folyó és mellékvizeinek meder hordalékaiban. Rögök és dendrides (ágas-bogas) formák a történelmi Magyarországhoz ma [[Szlovákia|Szlovákiához]] tartozó [[Selmecbánya]] (Banska Stiavnica) és [[Körmöcbánya]] (Kremnica) bányáiban is előfordultak. [[Erdély]] ma [[Románia|Romániához]] tartozó [[Verespatak]] (Rosia Montana) aranybányájában már a római provincia idején múveltművelt bányarészeknbenbányarészekben is találtak termésaranyat. Ugyancsak a [[románia]]i területen lévő [[Kapnikbánya]] (Cavnic) jelentős lelőhelynek minősült.

A korai bányászkodás időszakában kis mennyiségben más aranytartalmú ásvány mellett termésaranyat találtak [[Nagybörzsöny]], [[Recsk]], [[Rudabánya]] és [[Telkibánya]] ércbányáinak egyes bányarészeiben termésaranyat. A [[Duna]] völgyében, elsősorban [[Rajka]] és [[Győr]] között történt [[aranymosás]], amit főként [[Ásványráró]], [[Hédervár]], [[Kisbodak]] és [[Ács]] lakosai végeztek. A Duna völgyében előforduló termésarany rendkívül finom lemezes-pikkelyes, melyből átlagosan 1 gramm 100.000 lemezkét tartalmaz 950 ‰ finomsággal. 1932 és 1934 között a Nemzeti Bank megvizsgáltatta az aranykinyerés lehetőségét, ezért Ásványráró és [[Dunaalmás]] között 980 fúrást készítettek. Az ezekből a fúrásokból vett minták elemzése szrint az átlagos aranytartalom 0,012 gramm/m³ volt. A partközeli kavicsteraszban helyenként 0,8-1,0 gramm/m³ feldúsulást tapasztaltak. A legnagyobb fellelt aranyszemcsaranyszemcse súlya 0,36 gramm volt. Annak ellenére, hogy a termésarany egyszerű mechanikai eljárásokkal kinyerhető, és kísérletek voltak ''cián-lugzással'' való kinyerésre is, ami nagyobb mennyiséget adott, mindezzel együtt a kitermelés gazdaságtalannak bizonyult. A Duna völgyhöz kötődik a [[Dunaföldvár]] közelében homokokban talált kismennyiségű termésarany is. A dunai hordalékkokban előforduló termésarany elsődleges képződési helye az ausztriai Magas Tauren.