Az anyakönyvekben a 18. század második feléig eddig „a soproni erdőben” (in silvis Soproniensis) megjelöléssel szerepelt a terület. A település neve [[1793]]-ban lett hivatalosan Brennbergbánya. Azt mondja a bányászhagyomány, hogy Sopron környékén a kovácsok szénégetéssel állították elő mőhelyük számára a faszenet. A szénégetők közül egy Rieger nevű kovács boksája sehogy sem akart elaludni, mert a boksát valószínűleg egy olyan elfedett kőszénkibúvás fölé telepíthette, amely az égést tovább táplálta, sőt emiatt a hegy is égni kezdett. Az égő hegy németül brennender Berg-et jelent, ebből születhetett népnyelvi csonkítással Brennberg, majd később magyar hozzáadással a Brennbergbánya. 1770 körüli időből datálódik ez a hír, onnan kezdve Sopron nyugati erdeiben a felszínhez közeli szénkibúvások fejtése indult el Brennbergen, a későbbi Brennbergbányán
