Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as szabadságharcból]] a lakosság ugyanúgy kivette a részét, mint annak idején a [[Rákóczi-szabadságharc|Rákóczi-felkelésből]], a kiváltságokért való küzdelem pedig ezennel okafogyottá vált. A [[20. század]] két nagy háborúja a község lakosságától is áldozatokat követelt. Az [[I. világháború]]ban a két községből 108-an vettek részt, közülük 25-en haltak hősi halált.
Szomorócot [[1919]] végén, az [[antant]] által meghatározott demarkációs vonalat is megsértve, megszállták a [[Szerb–Horvát–Szlovén Királyság]] csapatai (ez a [[kisantant]] csapatok részéről nem számított egyedi esetnek). [[1920]]. [[augusztus 1.|augusztus 1-jén]] a helyi lakosság fegyverrel szállt szembe a betolakodókkal. A tervezett akció 23 órakor indult a Kercza községben állomásozó határőr kirendeltség vezetője, Ránki főhadnagyvezetésévelfőhadnagy vezetésével; 17 határőr és a hozzájuk csatlakozó kerczai és szomoróczi férfi lakosság részvételével. Az akció során a megszállókat a [[Trianoni békeszerződés|Trianonban]] megállapított határon túlra, [[Domonkosfa|Domonkosfáig]] (''Domanjševci'') űzték. A küzdelemhez szükséges fegyvereket Ránki határőr főhadnagy biztosította a határőrség készletéből, a Szomorócz községből menekülő megszálló katonaság eldobálta fegyvereit, amelyet pedig a szomoróczi felkelők használtak fel. A megszállók és a felkelők közötti katonai erő többszörösen egyenlőtlen volt a megszállók javára. Így a harci küzdelem órákon belül a megszállók javára dőlt el. Szomorócz ismét megszállás alá került. A felkelésben személyesen részt vettek közül csak a szomorócziak neve ismert, a meghurcoltatásuk kapcsán került feljegyzésre. A felkelés résztvevői voltak: Ábrahám Lajos, Császár Antal, Horváth Sándor, Ingiszi Ferenc, Kulcsár Antal, Papp József, Papp Sándor, Pongrácz Sándor, ifj. Pongrácz Antal, Pongrácz Ferenc, Pongrácz Dániel. A harcokban ugyancsak részt vett határőrök és kerczai férfiak neve sajnos nem került feljegyzésre, vagy eddig nem sikerült felkutatni.” A bátor kiállásnak köszönhetően 1922. február 8-án Szomoróc újra Magyarországhoz csatlakozhatott. A betolakodók fegyverrel történő kiűzésének állítottak emléket a Szomoróc falurészen álló népi haranglábban elhelyezett haranggal, melyen a következő felirat olvasható:
