„Üzletlánc” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Bry (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Bry (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
14. sor:
Az áruházláncok olyan kiskereskedelmi kivezetések, amik megosztanak egy márkát és központi irányítást, és általában szabványosított üzleti módszereik és gyakorlataik vannak. Ezek a jellemzők szintén jelentkeznek, hogy megláncolhassanak éttermeket és néhány szolgáltatásorientált láncüzletet.
A független üzletek elmozdulása láncok által sok országban van létrehozott vitája, és független üzletek és közösségek között van felgyújtott fokozott együttműködése láncburjánzást megakadályozni. Az ilyen erőfeszítések nemzeti kereskedelmi csoportokon, mint például az amerikai Booksellers Associationon belül, történnek , [1] és a közösség alapú koalíciók is, mint például Independent Business Alliances . A nemzeti entitások, mint például az amerikai Independent Business Alliance és The New Rules Project, előléptetik ezeket az erőfeszítéseket az U.S. [2] In Britainben, a New Economics Foundation közösség alapú közgazdaságtant és független tulajdonjogot léptet elő. [
==Történelem==
Az U.S.-ben az áruházláncok kezdődtek az alapító elseje (és végül a legnagyobbak) lánc, a Great Atlantic és Pacific Tea Company (A&P) 1859-ben. Az 1920-as évek elejéig az U.S. büszkélkedett három nemzeti lánccal: A&P, Woolworth , és az United Cigar Stores . [ 4 ] az 1930-as évekig az áruházlánc nagykorúvá vált, és abbahagyta növelés a teljes piaci részesedésüket. A bírósági döntések a láncok ár-kivágása ellen már 1906-ban megjelentek, és a törvények áruházláncok ellen törvényes ellenintézkedésekkel egyetemben kezdődtek az 1920-as években a lánc-bolt csoportosul.
2004-ben a világ legnagyobb kiskereskedelmi lánc, Wal-Mart , vált a világ legnagyobb vállalata durva eladásokon alapozott.
| |||