Wikipédia

„Terhességmegszakítás” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
az előzőben lényegi tévedések voltak
51. sor:
===A Katolikus Egyház hozzáállása===
 
A kereszténység kialakulásakor ókori római birodalomban bevett gyakorlat volt a terhességmegszakítás, az első keresztény közösségek ezzel szemben a megfogant élet védelmét hirdették. A 80 körül keletkezett Lukács evangéliuma tanúsága szerint Jézus a Szentlélektől fogant, és mint magzat is a közösséghez tartozott („felujjongott méhében a magzat „(Lk 1,41). Az első század végéről származik a másik írásos emlékünk arról, hogy a megfogant életet nem szabad elpusztítani (Didaché). A következő kétezer év egyházi megnyilatkozásai mind ugyanezt a meggyőződést vallják: a megfogant életet nem szabad elpusztítani.
Abortuszellenes törvényről csak a Kr. után [[III. század]] elején találunk forrásokat, de az is csak a férj jogát védi. A férj tudta és akarata nélküli abortusz esetén az asszonyt száműzetéssel sújtották.
Változott a keresztény vélemény az élet kezdetével kapcsolatosan. A modern természettudomány kezdetéig a keresztények az élet kezdetét a fogantatás utáni 40. napra helyezték és ennek a feltételezésnek megfelelően a terhesség megszakítás csak a 40. nap után tekintették gyilkosságnak. A 40. nap előtti terhességmegszakítás továbbra is tilos volt, de enyhébb elbírálás alá esett.
Az egyházatyák közül [[Szent Ágoston]] foglalkozott a legtöbbet ezzel a kérdéssel. A római katolikus egyház és a reformáció elítélte az abortuszt. Kálvin szerint: ''„Az anyaméhbe zárt magzat már ember.”'' [[V. Szixtusz pápa]] [[1558]]–ban a terhességmegszakítást minden szakaszáról elitélően nyilatkozott. [[II. János Pál pápa]] idevágó nyilatkozata: „Az egyház arra hivatott, hogy mindenki felé ismételten kifejezze azt az akaratát, hogy minden erejével és minden veszedelemmel szemben védi és oltalmazza az emberi életet: bármilyen fokon vagy körülmények között is legyen az az élet."
 
Napjainkban a katolikus egyház nem kíván beleszólni az élet kezdetéről szóló természettudományos vitákba, az élet kezdetének pontos időpontját eldöntetlen kérdésnek tekinti. Ettől a kérdésétől függetlenül a terhesség megszakítását a fogantatás pillanatától fogva erkölcsileg rossznak minősíti. A legsúlyosabb érv, amely a terhességmegszakítás ellen szól, hogy a megfogant élet magában hordozza az emberré válás lehetőségét, és így megilleti az ember életére vonatkozó legfontosabb erkölcsi törvény védelme: az ártatlan emberi élet közvetlen kioltása, és az ebben való közreműködés tilos.
A kereszténység a IV. században kiépítette saját magzatvédelmi és abortuszellenes hozzáállásátt, amely részben az Ószövetségen alapult, részben az egyházatyák tanításain. A "Ne ölj!" a keresztények alaptétele, amelybe a lehető legnagyobb természetességgel beleértődött a magzati élet védelme is. Minden terhességmegszakítás gyilkosságként bíráltatott el a gyakorlatban. A legújabb egyházi és pápai nyilatkozatok a fogamzástól kezdve teljes értékű személynek tekintik a magzatot. A [[Római Katolikus Egyház|Római Katolikusok]] gyónási szabályaiban halálos bűnnek tartják az abortuszt, de gyónás esetén a nő felodozást nyerhet. Az abortusztól régen csak minimum püspöki rangban lévő papok adhattak feloldozást, de a egyszerüsítés kedvéért a püspökségek minden év elején a papoknak engedélyt adnak arra, hogy az abortusz bűnébe esett nőt is feloldozhassák.
 
==Társadalmi megközelítés==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Terhességmegszakítás”