„Víztorony (Szeged)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
[[Kép:Víztorony.jpg|bélyegkép|jobb|270px|<center>A víztorony 1910 körül]]<center/>
'''Víztorony''' ([[Szeged]]), Szent István tér. Építése [[1902]]-ben kezdődött el. Tervezője [[Zielinski Szilárd]]. A hazai vasbetonépítés úttörő egyéniségének víztornya másodikként épült az országban, a torony épület kivitelezője Freund Henrik és Fiai munkáját dicséri. [[2003]] márciusában egyedi ipartörténeti műemléki védettséget kapott.
==Előzmények==
Megvalósítása a [[19. század]] elejének hatalmas és bravúros vállalkozása volt. A növekvő vízigény kielégítésére a város magas- és alacsonynyomású vízvezetéki csőhálózat kiépítését határozta el. Ennek részét képezte a három fabéléses artézi kút által táplált víztorony. A Magyar Királyi Országos Vízépítési Igazgatóság Közegészségi Mérnöki Osztálya kijelölte a vízvezetéki csőhálózat nyomvonalát, mellyel Szeged város vízellátásában egy új felezet nyílt a fejlődés irányában.
7. sor:
==Pályázat==
[[1903]] áprilisában Szeged szabad királyi város pályázatot hirdetett egy 1000 köbméteres víztorony tervezésére. A beadási határidő igen rövid volt, 1903. május 27. A pályázati kiírás, Tóth Mihály városi főmérnök márciusban elkészített tervei alapján<ref>A döntést bizonyára befolyásolta, hogy a pályázatnak volt már előzménye: Tóth Mihály városi főmérnök 1903. márciusában készített egy tervet, amelyben 1,2 m falvastagságú, tégla falazatú tornyot és abban acéltartályt szerepeltetett. A tervet a szakminisztérium nem fogadta el, a felülről jövő javaslatokat pedig a város nem akceptálta, végül kölcsönös engedékenységgel a fentiek szerinti pályáztatás mellett döntöttek, melynek alapjául a Tóth-féle tervet tekintették.</ref> történt, amely acéltartályt és téglafalazatú toronyszerkezetet irányzott elő. A kiírás lehetőséget adott a tervtől való eltérésre, de részletes tervekkel és számításokkal kellett az alátámasztani – a legkedvezőbb eredmény elérése érdekében - a műszaki megoldást. Egy hónap állt a pályázók rendelkezésére, hogy egy - az akkori viszonyok között meglehetősen nagy kapacitású -, nagyméretű víztorony tervét elkészíthessék. A pályázatra 14 neves cég illetve vállalkozó jelentkezett, [[Győr]]től [[Temesvár]]ig. Egyes pályázók több változatot is kidolgoztak, és voltak, akik csak a víztartályra vagy csak a toronyra adtak ajánlatot.
A pályázati kiírásban szereplő feladatot egyedül Zielinski Szilárd műegyetemi tanár és munkatársa, Jemnitz Zsigmond – aki a statikai számításokat végezte - oldotta meg teljes körűen, így Zielinski kapta a megbízást a víztorony terveinek elkészítésére. A város vezetőinek nem kis gondot okozott a pályaművek elbírálása, mivel Magyarországon ekkor még nem létezett működő vas[[beton]] [[Víztorony|víztorony]] és hasonló nagyságrendű létesítmény. A döntést<ref> előkészítő szakértők felismerték a Zielinski-féle pályaműben rejlő előnyöket. Egybehangzó véleményük szerint a vitatott vasbeton szerkezetű tartály és víztorony a "szilárdság, tartósság és a fenntartási költségek csekélysége miatt oly előnyökkel bír, amely a hason tárgyú többi ajánlatokban fel nem található." SZ ÉT 38 860/903</ref> bizonyára segítette az 1903 májusában épülőfélben lévő kőbányai víztorony, amely ugyan kisebb kapacitású és jóval alacsonyabb volt, mint a szegedi, de terveit a Hennebique cég közreműködésével Zielinski irodája készítette 1902-ben.
==Tervezési feladat==
28. sor:
* Medence szigetelése
* Közösségi funkciók kialakítása
* Mérnök Pantheon szobrai: [[Zielinski Szilárd]] ([[1860]]-[[1924]]), [[Magyar Ede]], [[Pálfy-Budinszki Endre]] ([[1902]]-[[1968]]), [[Korb Flóris]] ([[1860]]-[[1930]]), [[Zsigmondy Béla]] ([[1848]]-[[1916]]), [[Feketeházy János]] ([[1842]]-[[1927]]), Tóth Mihály ([[1845-1925]]) városi főmérnök. Az Árvíz utáni újjáépítésben [[Lechner Lajos]] mellett dolgozott. Számos ismert szegedi középület: a II. kórház, a városi tűzoltó laktanya, a Huszárlaktanya, a Vízmű-székház épületeinek tervezője. 1904-ben megrajzolja a máig fennálló körtöltés nyomvonalát. Elkészítette az újjáépített város utcahálózatának átnézeti térképét. 38 éven át szolgálta városát, ebből 34 esztendőn keresztül, mint főmérnök.
==Irodalom==
36. sor:
* Lechner Lajos: Szeged újjáépítése. 1891.
* Ozsváthné Csegezi Mónika - Ozsváth G. Dániel: Szeged város főmérnökeinek és mérnöki hivatalának krónikája. 2001.
* [[Reizner János]]: Szeged története. 1896.
* Szabados János: A szegedi vízvezeték ügye. 1886.
| |||