„Holdkőzetek” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Anortozit: kereszthiv.
a szakaszcímek igazítása
3. sor:
[[1969]] és [[1972]] közötti négy év alatt, az [[Apollo-program]] keretében, hat sikeres leszállást hajtottak végre a [[NASA]] űrhajósai a [[Hold]]on. A begyűjtött kőzetminták össztömege 384 kilogramm. Ezek az első tudatosan gyűjtött naprendszerbeli anyagkészletek. Ugyanebben az időszakban három [[Luna-program]] három űrszonda robotja is hozott talajmintát a Holdról az orosz űrkutatás keretében.
 
==A NASA oktatási célra összeállított holdkőzet mintakészlete==
 
A [[NASA]] az [[1970-es évek]]ben egy 12 vékonycsiszolatból álló mintakészletet állított össze egyetemek számára a holdi expedíciókon gyűjtött holdkőzetekből. 20 ilyen készlet készült. Az egyiket a budapesti [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]]en kölcsönzik és használják föl a geológia és az anyagtudomány oktatásában. Ebből a készletből ismerhetjük meg a holdkőzetek főbb típusait.
 
==A holdkőzetek 4 fő típusa==
 
A Hold kőzetei eredetüket tekintve [[magmás kőzetek]], melyeket a későbbiekben a becsapódások átalakítottak: összetördeltek, szétszórtak, részben meg is olvasztottak. Az oktatási holdkőzet mintasorozat jó áttekintést ad a Hold főbb kőzettípusairól. Vizsgálatuk képet ad a [[Hold]]on lejátszódott fontosabb kőzettani folyamatokról. Ezek:
1.) a holdi kéreg kialakulása (az anortozit minta és a norit minta),
22 ⟶ 20 sor:
[[Fájl:65015.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|Holdi breccsa a NASA Holdkőzet készletből. Az [[Apollo-16]] gyűjtése.]]
 
===Anortozit===
 
A Hold külső kérge az égitest összeállása után megolvadt. A [[magma]]óceánból kristályosodott ki az az anortozitos kéreg, amelyet mi egységesen holdi felföldeknek nevezünk. Arra, hogy a holdi magmaóceán a teljes holdra kiterjedt, az ásványok [[ritkaföldfém]] gyakorisága alapján következtettek: az anortozitok nagy pozitív [[európium]] anomáliájából és a holdi bazaltok nagy negatív európium anomáliájából. Néhány anortozit mintában még megfigyelhető a kőzet ''kumulátos szövete'' is.
 
A Hold anortozitos kérgét a keletkezése utáni fél milliárd évben több nagyméretű égitest becsapódása érte. Ezek a becsapódások feltördelték az anortozitos kérget, körkörös medencéket hoztak létre, és hatalmas területekre terítették szét a kidobott törmeléktakarót. A hold kérgét alkotó anortozitos kőzetek ezért többségükben breccsás szövetűek. Az Apolló-űrhajósok által hozott anortozit minták többségében megfigyelhetjük az összetördelt ásványokat, a breccsás szövetszerkezetet.
 
===Holdi bazaltok===
[[Fájl:NASABAZALT.jpg|bélyegkép|150px|balra|A NASA Holdkőzet készletben lévő bazaltok jól beilleszthetők a kiömlött bazaltréteg mélységgel egyre változó szövettípusai közé.]]
A holdi kéregbe történt nagy becsapódások medencéket alakítottak ki a Holdon. A Hold látható oldalán ezeket a körkörös medencéket bazaltláva folyások töltötték föl. A holdi [[vulkanizmus]] hosszú ideig eltartott, s a hígan folyó láva hatalmas távolságokon, vékony rétegekben terült szét. A holdi bazaltok keletkezésének kora csaknem egy milliárd évet fog át az Imbriumi korban, de kráterszámlálások alapján tudjuk, hogy léteznek olyan lávafolyások is, melyek az Eratoszthenészi korban keletkeztek. Ilyenek az Imbrium medencében föltérképezett lávafolyások is. Az Apolló expedíciókon a Földre hozott holdkőzetek kora 3,7 és 3,2 milliárd év közé esik.
37 ⟶ 34 sor:
 
Az összetett ábra a NASA holdkőzet-készlet 4 bazaltmintájának szövetét mutatja be, lehűlési sebesség szerinti sorozatba rendezve, és összevetve az acélok edzésére készített szövet-diagrammal.
==Breccsák==
 
===Breccsák===
Még az anortozitoknál is tördeltebb ásványvilág szökik a szemünkbe a breccsákat megfigyelve a mikroszkópban. A becsapódások ütése összetett átalakító folyamatokat indít el a felszíni kőzeteken. A [[kerámia]]ipari folyamatok hasonlatával élve: mint a "malom" őrli, mint a "vihar" forgószele teríti, s mint a "kemence" forrósága összesüti a törmelékeket. A breccsák némelyike sokszor átesett ezen a tortúrán, ezért alakulhatott ki soknak a "breccsa-a-breccsában" szövete (14305, 72275).
 
47 ⟶ 44 sor:
A breccsákban található kőzetszilánkokat, nagyobb méretű szövetelemeket fölhasználhatjuk a breccsák jellemzésére, osztályozására. Ha a kőzetszilánkok, szemcsék egymást szinte érintik, mondhatjuk úgy, hogy egymáson támaszkodnak, akkor szemcsevázú szövetről beszélünk. Ha ezek a nagyobb szemcsék teljesen körül vannak véve apróbb szemcsékkel, szinte úsznak az aprószemcsés mátrixban, akkor mátrixvázúnak nevezzük a szövetet. A holdi breccsákban mindkét szövettípus és a már említett breccsa-a-breccsában szövet is előfordul.
 
===Porminták===
 
A NASA-készletben a negyedik anyagminta-típus a talajmintáké. A talajminták is a távoli vidékekről odaszállított változatos anyagvilágot, kőzet- és ásványtöredék-darabokat hordozzák és így a felszíni keveredési folyamatokra is utalnak. Szitált frakciók 60-100 mikrométeres szemcsékkel. A 68501 sz. minta a felföldekről, a 70181 sz. minta pedig a ''mare'' vidékekről tartalmaz töredékeket, kőzetszilánkokat, ásványszemcséket.
 
==Irodalom==
 
* Meyer, C. (1987): The Lunar Petrographic Thin Section Set. NASA JSC Curatorial Branch Publ. No. 76. Houston, Texas, USA.
* Bérczi Sz. (2001): Kis Atlasz a Naprendszerről (1): Planetáris és anyagtérképek holdkőzetekről, meteoritekről. UNICONSTANT. Püspökladány (ISBN 963-00-6314-XÖ, 963 00 6315 8)
61 ⟶ 56 sor:
* Bérczi, Sz., Szakmány Gy., Józsa S., Kubovics I., Puskás Z. (2003): How We Used NASA Lunar Set in Planetary and Material Science Studies: Comparison of Breccias from the Moon, Earth, Asteroids and Ancient Ceramics by Textures and Processes. In Lunar and Planetary Science XXXIV, #1115, Lunar and Planet. Inst. Houston (CD-ROM);
 
==Külső hivatkozások==
* [http://planetologia.elte.hu/ ELTE TTK/MTA Geonómia: Kozmikus anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport honlapja]
*[http://www-curator.jsc.nasa.gov/lunar/lun-fac.cfm Látogatás a NASA JSC holdkőzet laboratóriumában]