„Cserháti Sándor” változatai közötti eltérés

összefésülés a híres móváriak cikkében található anyaggal
a („Mosonmagyaróvár” kategória gyors hozzáadása (a HotCatet használva))
(összefésülés a híres móváriak cikkében található anyaggal)
'''Cserháti Sándor''', 1876-ig '''Hechtl Sándor''' ([[Győr]], [[1852]]. [[szeptember 14.]] – [[Magyaróvár]], [[1909]]. [[április 13.]]) tanár és gazdasági szakiró.
 
Reáliskolai tanulmányai befejezése után gazdasági gyakorlatra ment, majd [[1871]]-73-ban elvégezte a magyaróvári gazdasági akadémia tanfolyamát. [[1873]]-74-ben a [[Halle an der Saale|hallei]], [[1874]]-75-ben pedig a [[lipcse]]i egyetemen egészítette ki szaktanulmányát. Az 1875. év őszén a magyaróvári gazdasági akadémia segédtanárává, [[1878]]-ban rendes tanárává neveztetéknevezték ki. [[1884]]-től már a növénytermesztési tanszék professzora. Kiemelkedő alakja volt az ún. óvári „nagy tanári karnak”. Kitűnő előadó volt, tanszékéről és az általa vezetett kísérleti állomásról sok kiváló növénytermesztő és más szakember került ki.
 
Oktató, irányító és kísérletező tevékenysége mellett igen gazdag tudományos és közírói munkássága is. Általános és különleges növénytermesztés című kétkötetes munkájában a téma legkorszerűbb és legteljesebb feldolgozását adta. Egész munkásságában következetesen igyekezett hidat verni elmélet és gyakorlat közé. Több szaklapba számos cikket írt, ezen kívül [[1880]]-82 között a ''Pesti Napló'' földművelési rovatát szerkesztette. [[1883]]-ban [[Kosutány Tamás]]sal együtt megalapította és szerkesztette a Magyaróvárott megjelenő ''Mezőgazdasági Szemle'' című havi folyóiratot. [[1890]]-től a ''Köztelek'' című, az Országos gazdasági egyesület kiadásában megjelenő szaklap állandó rovatvezetője volt. Mint a növénytermelés tanára, egyúttal a magyaróvári gazdasági akadémia kísérleti telepének kezelője és ugyanott az [[1891]] évben-ben az ő kezdeményezésére és tervei szerint alapított Országos Növénytermesztési Kísérleti Állomás vezetője lett. Haláláig betöltötte ezt a pozíciót.
 
Elsősorban talajműveléssel és a talajerőpótlás kérdéseivel foglalkozott. Űttörőmunkát végzett az egyes szántóföldi növények megfelelő műtrágyázási módjának kidolgozása terén. [[Kosutány Tamás]]sal az 1890-es években ő indította el a magyarországi búza- és lisztminőség-vizsgálatokat.
 
A magyaróvári kísérleti állomásról munkájából hazafelé tartva, 1909. április 13-án összeesett és 57 éves korában meghalt. Szobrát [[1914]] júniusában avatták föld az egyetem új tanügyi épülete előtt, a városban pedig utcát neveztek el róla. Sírja a magyaróvári temetőben van.
 
==Önállóan megjelent munkái==
* Általános és különleges növénytermelés. Magyaróvár, 1900;
* A kálitrágya alkalmazása hazai tapasztalatok alapján. Nyitra, 1901;
* A homoki szőlők trágyázása. Nyitra, 1901;
* A búza előveteményei. temesvár, 1904;
* A zöldtrágyázás homoktalajon, mint a legbiztosabb mód a termelőképesség fokozására. Győr, 1906;