[[Octavianus]] [[i. e. 23]]-ban kapta meg először ''princeps senatus'' címet, amiből az új monarchikus '''princeps''' fogalma származik. Önmagában ez a cím nem volt elegendő a főhatalomhoz, megkapta és személyében egyesítette többek között az [[imperator]], [[pontifex maximus]], [[néptribunus]] tisztségeket, időről időre [[consul]]lá és [[censor]]rá is kineveztette magát, s ezek összessége alakította ki princepsi hatalmát. [[Sulla]] és [[Caesar]] után nemcsak a [[rex]], hanem a [[dictator]] cím is rosszul hangzott volna a [[senator]]ok fülében, így princepsként formálisan a [[Római Köztársaság]]ot újította meg a dictatori hatalmat mellőzve.
Az [[Augustus]]szá lett Octavianus halála után [[Tiberius]]nak egyenként formálisan meg kellett szereznie Augustus címeit, így teljes beiktatása a princepsi, azaz ''császári'' hatalomba hónapokig tartott.