„Vecsernyés János (operatőr)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a szem. adatok törlése
a formázás
1. sor:
'''Vecsernyés János''' operatőr, rendező. Tagja a Magyar OperatõrökOperatőrök Társaságának és A Magyar Sajtópáholynak; a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem professzora. Specialitása a játékfilm és a reklámfilm.
{{forma}}
'''Vecsernyés János''' operatőr, rendező
 
A [[Színház- és Filmművészeti Főiskola|Színház- és Filmművészeti Főiskolán]] végzett. [[2001]]-ben a 32. Magyar Filmszemlén mutatták be első rendezői filmjét, a [[Kvartett (film)|Kvartettet]]. A Betára készült film egy nagyszerű kamaradarab, mely moziban is jól működik.
Végzettség:Színház- és Filmművészeti Főiskola
 
2001-ben a 32. Magyar Filmszemlén mutatták be első rendezői filmjét, a Kvartettet. A Betára készült film egy nagyszerű kamaradarab, mely moziban is jól működik. Egy színpadi mű filmvászonra történő adaptálása még a legtapasztaltabb rendezők számára is komoly kihívás: míg az egyetlen helyszín - ha úgy tetszik, zárt tér - élőben képes feszült atmoszférát teremteni, addig a vásznon ennél több kell. Újonc direktorként Vecsernyés mégis simán vette az akadályt. A film megtalálta azt a formát, amivel ma lehet beszélni a rendszerváltozásról, a körülményekről, anélkül hogy hamisnak-torznak, ál-nosztalgikusnak (mert nagykanál nosztalgia bizony van benne, kivált az Öreg részéről),álnosztalgikusnak vagy didaktikusnak látszana. Ezt elsősorban a tét nélküli feszültség, a meg nem értés (értettség) és a direkt vagy véletlen fel-nem-fogás, emberi sorsok és állapotok összesűrítése, nyomorítása teremti meg. A [[rendszerváltás]] után vagyunk (a darab [[1996]]-ban készült; a filmet [[2000]] nyarán forgatta Vecsernyés), névtelen szereplők négy fal között. Zárt, levegőtlen térben, a panel büdösében próbálnak lélegzethez jutni az emberek; egyesek már beletörődtek az oxigénhiányba. Bent a barnás zöld, megszáradt mohaszerű félhomály és egyen-konyhabútor piszkosfehér elegye; kívülről éget a fény: mindig ugyanúgy süt a nap. Elég sokat váratott arra, hogy moziba kerüljön – ez talán [[http://www.c3.hu/scripta/filmvilag/0205/stohr.htm][ Stőhr Lóránt éles kritikájának]] köszönhető -, azonban a hatásos dráma a Filmszemle egyik kedvence volt.
Nyelvtudás:angol
 
==Főbb művei:==
Specialitás:játékfilm, reklámfilm
* Peer Gynt (1988)
* Gaudiopolis
* Hoppá (1992)
* Balkán, Balkán (1993)
* El Nino (1999)
* Isten teremtményei (1986)
* Az éjszaka
* Én és a kisöcsém
* Gyorsított eljárás
* Randevú Párizs mellett
* Mix (2004)
 
==Díjak, elismerések:==
Menedzsere:HSC Menedzser Iroda
1988-* Film- és Tv kritikusok díja- (Peer Gynt, 1988)
1989-* Európa Nagydíj- (El Nino, 1989)
1989-* Prix Italia- (Gaudipolis, 1989)
1999-* Magyar Filmszemle különdíja (1999)
 
==Külső hivatkozások==
Tagja a Magyar Operatõrök Társaságának és A Magyar Sajtópáholynak; a budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem professzora.
* [http://www.imdb.com/name/nm0891634/ IMDb]
 
Főbb művei:
 
Peer Gynt (1988)
 
Gaudiopolis
 
Hoppá (1992)
 
Balkán, Balkán (1993)
 
El Nino (1999)
 
Isten teremtményei (1986)
 
Az éjszaka
 
Én és a kisöcsém
 
Gyorsított eljárás
 
Randevú Párizs mellett
 
Mix (2004)
 
 
Kvartett – magyar, 2000. Rendezte: Vecsernyés János. Írta: Spiró György drámájából Spiró György és Vecsernyés János. Kép: Márton Balázs. Zene: Berkes Gábor. Vágó: Tóth Csaba. Hang: Madaras Attila. Producer: Hollósi G. Zsuzsanna, Varga Gábor. Szereplõk: Molnár Piroska (Feleség), Bertalan Ágnes (Nõ), Lukáts Andor (Öreg), Blaskó Péter (Vendég). Gyártó: Filmplus. Forgalmazó: Filmplus/Budapest Film. 95 perc.
 
2001-ben a 32. Magyar Filmszemlén mutatták be első rendezői filmjét, a Kvartettet. A Betára készült film egy nagyszerű kamaradarab, mely moziban is jól működik. Egy színpadi mű filmvászonra történő adaptálása még a legtapasztaltabb rendezők számára is komoly kihívás: míg az egyetlen helyszín - ha úgy tetszik, zárt tér - élőben képes feszült atmoszférát teremteni, addig a vásznon ennél több kell. Újonc direktorként Vecsernyés mégis simán vette az akadályt. A film megtalálta azt a formát, amivel ma lehet beszélni a rendszerváltozásról, a körülményekről, anélkül hogy hamisnak-torznak, ál-nosztalgikusnak (mert nagykanál nosztalgia bizony van benne, kivált az Öreg részéről), vagy didaktikusnak látszana. Ezt elsősorban a tét nélküli feszültség, a meg nem értés (értettség) és a direkt vagy véletlen fel-nem-fogás, emberi sorsok és állapotok összesűrítése, nyomorítása teremti meg. A rendszerváltás után vagyunk (a darab 1996-ban készült; a filmet 2000 nyarán forgatta Vecsernyés), névtelen szereplők négy fal között. Zárt, levegőtlen térben, a panel büdösében próbálnak lélegzethez jutni az emberek; egyesek már beletörődtek az oxigénhiányba. Bent a barnás zöld, megszáradt mohaszerű félhomály és egyen-konyhabútor piszkosfehér elegye; kívülről éget a fény: mindig ugyanúgy süt a nap. Elég sokat váratott arra, hogy moziba kerüljön – ez talán [[http://www.c3.hu/scripta/filmvilag/0205/stohr.htm][Stőhr Lóránt éles kritikájának]] köszönhető -, azonban a hatásos dráma a Filmszemle egyik kedvence volt.
 
Díjak, elismerések:
 
1988-Film- és Tv kritikusok díja-Peer Gynt
 
1989-Európa Nagydíj-El Nino
 
1989-Prix Italia-Gaudipolis
 
1999-Magyar Filmszemle különdíja
 
[[Kategória:Magyar rendezők]]