„Ligatúra” változatai közötti eltérés

5 bájt hozzáadva ,  13 évvel ezelőtt
hivatk ki, jav.
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (Bot: következő eltávolítása: gl:Ligadura)
(hivatk ki, jav.)
A '''ligatúra''', magyarul ''ikerbetű'' nyomdászati szakkifejezés.
 
Két vagy több [[betű]] egybeírását, összekapcsolását, egyesítését jelenti, különösen régi kéziratokban és az [[ősnyomtatvány]]okban volt gyakori. A [[középkor]]i [[írás]]gyakorlatban – körülbelül az [[5. század|5]]-[[8. század]]ban, a [[karoling]] írásreform előtt – jellemző volt, hogy folyamatos kézmozdulattal, az íróeszköz felemelése nélkül minél több betűt írtak le, még ha ez a betűk torzulásával vagy helyzetük megváltozásával járt is. Így a [[kódex]]másolók is nagyon sok rövidítést, betűösszevonást használtak, egyrészt, hogy [[Munka (közgazdaság)|munkát]] takarítsanak meg, másrészt, hogy a sorokat megfelelően ki tudják tölteni. A [[15. század|15]]-[[16. század]]i nyomdák gyakran használtak ligatúrákat: [[Johannes Gutenberg|Gutenberg]] 42 soros [[Biblia|BibliáBibliájában]]jában 290 betűjel fordult elő, ezek nagy része ligatúra volt. A ligatúrákat kétféleképpen hozták létre: a betűket egymásba tolták vagy ívvel kötötték össze.
 
A nyomdászatban két vagy több, egymásba kapcsolódó rajzú, egy testre öntött nyomdabetűt nevezünk ligatúrának. Több [[antikva|antikváantikvánál]]nál ligatúraként jelennek meg az ''ff'', ''fi'', ''fj'' és ''fl'' betűpárok, mert ezekben a betűkapcsolatokban a második betű veszélyeztetné az f felső kanyarulatát, illetve az ''fi'', ''fj'' kapcsolatokban az f az i vagy j pontját.
 
A francia és latin szedéshez gyakran ligatúrának öntik az ''ae'', ''oe'', ''AE'', ''OE'' betűket. Egyes [[betűtípus]]okban (például [[fraktur]]) kiemelkedően sok ligatúra fordul elő.
:* A ligatúrák kezelése általában nem a szöveg írójának, hanem a tipográfusnak a feladata. Egy nyomtatott kiadvány esetén már nincs szükség szerkesztésre vagy keresésre a szövegben, ezért nem okoz zavart, ha a ligatúrák önálló szimbólumokként lettek kódolva.
:* Keresni egy ligatúrákat külön szimbólumként (karakterkódként) tartalmazó szövegben nem nehéz feladat. Egyszerűbb, mint például szavakat ábécébe rendezni egy adott nyelv helyesírása szerint.
:* A mai szövegszerkesztők, webböngészők, stb. többsége még mindig nem kezeli a ligatúrákat és figyelmen kívül hagyják a ZWJ-ZWNJ vezérlőkaraktereket. Sok rendszeren ma is olyan betűtípusok a legelterjedtebbek, amelyek nem használnak ligatúrákat.
:* A nagyfokú nemtámogatottság következménye gyakran éppen az, hogy az ellenjavallt megoldások terjednek: makrók, amik a Unicode-ban meglévő pár ligatúrára cserélik le a felismert betűkapcsolatokat<ref>[http://www.hughwhitehouse.com/WLIG.htm Macros for the F-ligatures]</ref>, vagy olyan betűtípusok jelennek meg, amik a Unicode ''Private Use Area'' elnevezésű fenntartott helyeit használják a Unicode-ban eredetileg nem szereplő ligatúrákhoz (például „ct”, „fj” „tt”, stb.)<ref>[http://www.users.globalnet.co.uk/~ngo/golden.htm The golden ligatures collection of Private Use Area code points for ligatures]</ref>. Ez utóbbi megoldás különösen ellenjavaltellenjavallt, hiszen a betűtípus cseréje olvashatatlanná teheti a szöveget, azonban a tipográfusnak gyakran nincs más lehetősége, ha az általa használt rendszer képes ugyan megjeleníteni a Unicode karaktereket, de nem alkalmazza a Unicode által javasolt megoldásokat a ligatúrák kezelésére.
 
==Lásd még==
* [[Digráf]]
* [[Szigla]]
* [[Tipográfia]]
* [[Betűkép]]
 
== Jegyzetek ==
<references/>
 
==Források==
*Tevan Andor: [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/muvtort/tevan/tevan.mek A könyv évezredes útja] (3. kiadás), Gondolat, Budapest, [[1984]]
*Új Magyar Lexikon, 4. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, [[1962]]
 
{{hivatk}}
<references/>
 
==Lásd még==
* [[Digráf]]
* [[Szigla]]
* [[Tipográfia]]
* [[Betűkép]]
 
[[Kategória:Tipográfia]]