„Kara Musztafa” változatai közötti eltérés

jav.
(jav.)
[[Kép:Kara Mustafa Pasha.jpg|bélyegkép|jobbra|270px|Kara Musztafa]]
'''Kara Musztafa''' ([[1634]]/[[1635|35]]. – [[Nándorfehérvár]], [[1683]]. [[december 25.]]) török [[nagyvezír]]. Az ő ideje alatt indult meg [[a török kiűzése Magyarországról]], s a háborúban miatta szenvedett hazája döntő vereséget, ami visszafordíthatatlan hanyatlás útjára terelte a birodalmat.
 
Fiatal [[kajmakám]]ként [[Köprülü Ahmed]] nagyvezír mellett szolgált. Az [[1660]]-as években részt vett az [[Égei-tenger]]en, a velenceiek ellen vívott harcokban, az ún. [[kandiai háború]]ban. [[1672]]-ben a szultánnal és a nagyvezírrel vonult a lengyelek és az oroszok ellen indított háborúba, [[Ukrajna|Ukrajnába]]. A lengyelekkel folytatott harcok végeztével Köprülü meghalt, és őKara Musztafa lett az új nagyvezír, aki továbbra is fenntartotta Ukrajna meghódításának tervét. Miután az első török hadjárat kudarcba fulladt az ország oroszok uralta részében folytatódott a harc és az új nagyvezír személyesen állt a sereg élére. Elfoglalta Ukrajna jó részét, több győzelmet aratva az orosz-ukrán-kozák seregek felett, de erői veszteségei akkorák voltak, hogy inkább lemondott a területről. Ehelyett felelevenítette a szulejmáni-tervet, [[Bécs]] meghódítását. [[IV. Mehmed]] szultánt sikerült rávennie a kecsegtető lehetőséggel, mert úgy vélte, hogy [[I. Lipót]] császár azért törekszik a békére, mert gyenge. Alaposan túlbecsülte hazája erőforrásait, nem látta a belső problémákat, amelyeket elődje oly nehezen igyekezett megszüntetni, s értelmetlen módon abban bízott, hogy egy nagy győzelem kiküszöböli a hanyatlást kiváltó problémákat. Bár Köprülü is Bécs meghódítását tervezte, de új, jobb módszerekkel, most Musztafa egyből a császárváros falainak akart menni. Ebben a dicsőség és kincsvágy is hajtotta.
 
Miután az első török hadjárat kudarcba fulladt, a harc az ország oroszok uralta részében folytatódott. Az új nagyvezír személyesen állt a sereg élére. Elfoglalta Ukrajna jó részét, több győzelmet aratva az orosz–ukrán–kozák seregek felett, de erői akkora veszteséget szenvedtek, hogy inkább lemondott a terület meghódításáról. Ehelyett felelevenítette [[I. Szulejmán|Szulejmán szultán]] régi tervét, [[Bécs]] meghódítását. [[IV. Mehmed]] szultánt sikerült rávennie a kecsegtető lehetőséggel, mert úgy vélte, hogy [[I. Lipót|I. Lipót császár]] azért törekszik a békére, mert gyenge. Alaposan túlbecsülte saját hazájának erőforrásait, nem látta át a belső problémákat, amelyeket elődje oly nehezen igyekezett leküzdeni, s értelmetlen módon abban bízott, hogy egy nagy katonai győzelem megszüntethetné a hanyatlást okozó bajokat. Bár Köprülü Ahmed is tervezte Bécs meghódítását, de most Musztafa új, jobb módszerekkel azonnal a császárváros falai ellen akart indulni. Ebben a dicsőség és kincsvágy is hajtotta.
A források szerint óriási, 230 ezer fős sereget vont össze (valójában csak 130-150 ezret) és a franciák biztatásával [[1683]]. [[június 7.|június 7-én]] elindult [[Ausztria]] ellen. A Habsburgok ekkor szövetségben álltak [[Lengyel–litván unió|Lengyelország-Litvániával]], akivel megállapodtak abban, ha bármelyikük fővárosát török támadás érné, egymás segítségére sietnek. Musztafa ezt ellenben nem mérte fel, sem pedig azt, hogy Lipót mögött áll a [[Német-római Birodalom]].<br>
A Bécs városát halálos gyűrűbe fogó sereget a német birodalmi és lengyel hadak, [[III. János lengyel király|III. (Sobieski) János lengyel király]] és [[V. Károly lotaringiai herceg|Lotaringiai Károly]] herceg vezetésével a [[kahlenbergi csata|kahlenbergi csatában]] szétverték [[szeptember 12.|szeptember 12-én]].<br>
A vereségért Musztafa selyemzsinórt kapott [[Nándorfehérvár]]on. Kivégzése előtt állítólag szomorúan ennyit mondott, ha halálával a szultán elkerülheti a vereséget, önként vállalná.
 
A források szerint óriási, 230 ezer fős sereget vont össze (valójában csak 130-150 ezret) és a franciák biztatásával [[1683]]. [[június 7.|június 7-én]] elindult [[Habsburg Birodalom|Ausztria]] ellen. A Habsburgok ekkor szövetségben álltak a [[Lengyel–litván unió|Lengyelország-Litvániával]]val, akivel megállapodtak abban, ha bármelyikük fővárosát török támadás érné, egymás segítségére sietnek. Musztafa ezt ellenben nem mérte fel, sem pedig aztezt, hogysem a Lipót mögöttcsászár állmögé afelsorakozó [[Német-római Birodalom]] erejét.<br>
Egy francia író de Préchac egy olyan regényt írt róla, amelyben egy szelíd, gáláns férfit mutat be, aki szerelmes lett egy hercegnőbe és Bécs meghódításával akart méltó lenni kezére. De vereséget szenvedett és szerelmét máshoz adták férjül.
 
A Bécs városát halálos gyűrűbe fogó sereget a német birodalmi és lengyel hadak, [[III. János lengyel király|III. (Sobieski) János lengyel király]] és [[V. Károly lotaringiai herceg|Lotaringiai Károly]] herceg]] vezetésével [[szeptember 12.|szeptember 12-én]] a [[kahlenbergi csata|kahlenbergi csatában]] szétverték, [[szeptemberaz 12.|szeptemberostromolott 12-én]]várost felmentették.<br>
 
A vereségért Musztafa selyemzsinórt kapott [[Nándorfehérvár]]on. Kivégzése előtt állítólag szomorúan ennyitcsak annyit mondott, ha halálával a szultán elkerülheti a vereséget, önként vállalná.
 
Egy francia író, de Préchac egy olyan regényt írt róla, amelyben egy szelíd, gáláns férfit mutat be, aki szerelmes lettlesz egy hercegnőbe, és Bécs meghódításával akartakar méltóméltóvá lenniválni annak kezére. De vereséget szenvedettszenved, és szerelmét máshoz adták férjül.
 
{{csonk-dátum|csonk-Török életrajz|2007 októberéből}}