Wikipédia

„Ionhajtómű” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
[[Kép:Deep Space 1 using its ion engine.jpg|jobbra|bélyegkép|300px|A [[Deep Space-1]] űrszonda az ionhajtómű használata közben (illusztráció)]]
 
Az '''ionhajtómű''' [[űreszköz]]ök, főleg [[űrszonda|űrszondák]] meghajtására szolgáló eszköz, a legegyszerűbb és leggyakoribb [[elektromos hajtómű]]. Sokkal kisebb tolóerőt biztosítanak a [[kémiai hajtómű]]veknél, ám lényegesen hosszabb ideig tudnak működni, így náluk sokkal nagyobb sebességre gyorsíthatják fel az űreszközöket. Elsősorban űrszondák meghajtására alkalmas, mert a hosszú bolygóközi utazás alatt a szonda műszerei ki vannak kapcsolva, így a folyamatosan működő áramforrás ([[napelem]]ek, [[atomreaktor]]) által megtermelt elektromos energia az utazás alatt felhasználható.
 
== '''Előnyei és Hátrányai''' ==
Ennél a hajtóműnél a gyorsító erő elég kismértékű, 0, 09 N, ami egy 6 mázsás űrszondát másfél nap alatt gyorsítana fel 70 km/h- ra; valamint ez a kis erő szinte semmit sem tudna a földről felemelni, a világűrben igen gazdaságosan, 60%- os hatásfokkal működik. Mindez azért, mert (az elektromágneses töltéskülönbségből adódóan) az elektromos motor sokkal gyorsabb sebességre gyorsítja a kiáramló részecskéket, ezért a hajtóanyagból igen kevés kell, így az út teljes hosszán működhet a hajtómű, és sok idő alatt hatalmas sebességet érhet el. Elsősorban űrszondák meghajtására alkalmas, mert a hosszú bolygóközi utazás alatt a szonda műszerei ki vannak kapcsolva, így a folyamatosan működő áramforrás ([[napelem]]ek, [[atomreaktor]]) által megtermelt elektromos energia az utazás alatt felhasználható.
 
=='''Működése'''==
Az ionhajtómű [[ionizációs kamra|ionizációs kamrájában]] , mágneses térben, valamilyen gáz halmazállapotú anyagotnemesgázt (általában [[Xenon]]t) gerjesztenekionizálnak (például [[elektron]]okkal bombázzák, ezek az [[atomok]]ról újabb elektronokat szakítanak le), hogy ionizálódjon, azaz elveszítse legalábbmajd egy elektronját.[[elektrosztatika|elektrosztatikus]] Atérben xenonplazmafelgyorsulva mögé(általában egykét, pozitív[[nagyfeszültség]]ű éselektromos egyáram negatívalatt töltésűálló, rácsotjelentős szerelnek,feszültségkülönbséggel a kétrendelkező rács köztiközött) potenciálkülönbség gyorsítja felkilépnek a pozitív [[ion]]okat akamrából, megfelelőionfelhő sebességreformájában. Az ionizációs kamrában keletkező elektrontöbbletet összegyűjtik, és a szonda mögé sugározzák egy izzó[[katód]]dal, így semlegesítve a töltött hajtóanyag-felhőt (ha töltése megmaradna, akkor a töltésmegosztás miatt vonzaná a meghajtott járművet). A xenonatomokat a kémiai hajtóanyagok részecskéinél lényegesen nagyobb sebességre lehet gyorsítani, emiatt sokkal kisebb tömegű hajtóanyaggal lehet az űreszköz gyorsítását elérni.▼
 
=='''Története'''==
1960-ban építette a [[NASA]] az első ionhajtóművet, a Lewis Kutató Központban. Noha óvatosan kísérleteztek vele, főhajtóműként nem merték használni, nehogy elveszítsenek egy költséges űreszközt - egészen 2000- ig. 2000- ben megépítették a [[Deep Space 1]]- et, hogy "élesben" is kipróbálhassák, meggyőződjenek róla, hogy alkalmas- e űrbéli használatra. Azóta több elektromos motorral hajtott űrjármű készült és került bevetésre, például 2003- ban a holdra indult SMART-1 vagy a 2003- ban az Itokawa kisbolygóhoz indult japán Hayabusa.
 
 
 
A [[világűr]]ben ionhajtóművet először a [[Deep Space-1]] űrszondán próbált ki a [[NASA]]. Az [[ESA]] és [[Japán]] is indított olyan űrszondát, melynek fő céljai között volt ionhajtómű kipróbálása: az európai [[SMART-1]] [[2003]]-ban indult a [[Hold]]hoz, a japán [[Hayabusa]] pedig ugyancsak [[2003]]-ban a [[25143 Itokawa]] [[kisbolygó]]hoz.
 
==Működés==
▲Az ionhajtómű [[ionizációs kamra|ionizációs kamrájában]] valamilyen gáz halmazállapotú anyagot (általában [[Xenon]]t) gerjesztenek (például [[elektron]]okkal bombázzák, ezek az [[atomok]]ról újabb elektronokat szakítanak le), hogy ionizálódjon, azaz elveszítse legalább egy elektronját. A xenonplazma mögé egy pozitív és egy negatív töltésű rácsot szerelnek, a két rács közti potenciálkülönbség gyorsítja fel a pozitív [[ion]]okat a megfelelő sebességre. Az ionizációs kamrában keletkező elektrontöbbletet összegyűjtik, és a szonda mögé sugározzák, így semlegesítve a töltött hajtóanyag-felhőt (ha töltése megmaradna, akkor a töltésmegosztás miatt vonzaná a meghajtott járművet). A xenonatomokat a kémiai hajtóanyagok részecskéinél lényegesen nagyobb sebességre lehet gyorsítani, emiatt sokkal kisebb tömegű hajtóanyaggal lehet az űreszköz gyorsítását elérni.
 
== Külső hivatkozások ==
18 ⟶ 26 sor:
* [http://sci.esa.int/science-e/www/object/index.cfm?fobjectid=34201 Electric Spacecraft Propulsion (ESA)]
* [http://www.grc.nasa.gov/WWW/ion/ Solar Electric Propulsion]
* [ http://www.supernova.hu/bolygo/ds1/ds1hu001.htm]
 
{{csonk-dátum|csonk-csillag|2005 májusából}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ionhajtómű”