„Blaskovics József” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) a →Emléke: jav |
kötőjel |
||
1. sor:
doc. PhDr. '''Blaskovics József''', CSc. ([[Ímely]], [[1910]]. [[június 12]].
==Élete==
5. sor:
Édesapja az első világháborúban hadifogságba került és 4 évig [[Türkmenisztán]]ban, [[Csardzsuj]] városában élt.
[[1929]]-ben érettségizett a [[komárom]]i gimnáziumban. [[1931]]-ben végzett a [[pozsony]]i tanítóképzőn, [[1943]]-ban pedig a [[szeged]]i tanárképző főiskola matematika-fizika szakán. [[1938]]
[[1943]]–[[1945]] között [[orientalisztika]]i tanulmányokat folytatott az [[ELTE]]-n [[Németh Gyula|Németh Gyulánál]] és [[Fekete Lajos]]nál, [[1945]]–[[1948]] között pedig [[Rypka J.]] professzornál a [[prágai egyetem]]en. Doktorálása után [[1950]]–[[1978]] között a prágai Károly Egyetemen [[turkológia|turkológiát]] és [[hungarisztika|hungarisztikát]] oktatott. [[1955]]-ben megalapította a Károly Egyetem turkológiai szemináriumát, s tankönyveivel megalapozta a modern cseh turkológiát. [[1962]]-től docens, [[1963]]-tól a tudomány kandidátusa (CSc.). Élete végéig Prágában tevékenykedett. Munkássága miatt a cseh belügyi hatóságok is többször kihallgatták.
11. sor:
Részt vett a [[Török Nyelvészeti Társaság]] (TDK), a [[Török Történeti Társaság]] (TTK), a [[P.I.A.C.]] valamint a Nemzetközi orientalisztika kongresszuson [[Moszkva|Moszkvában]] ([[1960]]). Előadási ciklusa volt [[Törökország]]ban, [[Magyarország]]on és [[Románia|Romániában]]. Elsősorban a törökök magyarországi uralmának forrásaival és azok kiadásával foglalkozott. Török eredetű nyelvi jelenségeket is kutatott a cseh és szlovák nyelvben, valamint a helynevekben [[Szlovákia|Szlovákián]]. Néprajzi kutatások, magyar és török tankönyvek és mai török irodalom megjelentetése is fűződik nevéhez.
[[Török]], [[azerbajdzsán]]i, [[tatár]], [[kazah]] és [[bengáli nyelv]]ből cseh és magyar nyelvre fordított szépirodalmi műveket. Magyarra fordította és kiadta a feltételezett magyar ősgeszta török nyelvű változatát, a [[Tárih-i Üngürüszt]] ([[1984]]). Több művében tudományosan feldolgozta a felvidéki vonatkozású török forrásokat. Egyik fő műve (A kegyes szultánok és a nagyságos erdélyi fejedelmek
A [[Török Nyelvészeti Társaság]] (Türk Dil Kurumu, 1957) levelező tagja, valamint a P.I.A.C. (Permanent International Altaistic Conference) tagja. Munkája elismeréseként a [[Török Tudományos Akadémia]] [[1957]]-ben tiszteletbeli tagjává választotta, a [[Török Köztársaság]] elnöke [[1973]]-ban díszoklevelet adományozott neki, a [[Nemzetközi Kulturális Kapcsolatok Intézete]] pedig [[1975]]-ben díszoklevéllel és emlékéremmel tüntette ki. [[1978]]-ban megkapta a [[Kőrösi Csoma Sándor Emlékplakett]]et is.
| |||