„Szacsvay Sándor” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
{{korr}} {{forma}}
'''Szacsvay Sándor''' ([[Marosvécs]], 1752. - [[Kolozsvár]], 1815.) - újságíró. Nevéhez fűződik az ironikus és kritikus hangvételű, néhol a csípős humort sem mellőző, szatirikus publicisztika meghonosítása.
▲=== Életrajza ===
[[1752]]-ben született [[Marosvécs]]en, székely birtokos családban. Kolozsvárott, majd a debreceni kollégiumban és a pozsonyi líceumban tanult.
1780-84-ig a bécsi egyetem joghallgatója, majd rövid német és francia tanulmányúton jár.<br>
9 ⟶ 8 sor:
1784. júliusától - 1786. májusáig a [[Magyar Hírmondó]] főszerkesztője. 1786 decemberében Bécsben elindítja a második magyar nyelvű újságot, a [[Magyar Kurír]]t, melyet 1793-ig szerkeszt.
Az 1793-as évfolyam első számában közöli [[XVI. Lajos francia király]] kihallgatását a forradalmi konvent előtt, melynek nyomán a bécsi udvar betiltotta a lapot. Szacsvay ekkor [[Kolozsvár]]ra költözik vissza, és elhatárolódik az újságírástól.
1815. május 15-én Kolozsváron éri a halál▼
==== Magyar Hírmondó ====
Amikor Szacsvay 1784 derekán átveszi az első magyar nyelvű újság szerkesztését, bemutatkozás és újságírói program nélkül fog hozzá az íráshoz, mintegy belesodródik a szerepbe.
Főként a bécsi eseményekre fókuszál. Ez magyarázható azzal is, hogy a [[Magyar Hírmondó]] korábbi levelezői, [[tudósító]]i elmaradoznak. Az eseményekről alkalmi levélírók tájékoztatják, akiket személyesen nem ismer, és ezért tudósításaiknak sem mindig ad hitelt.
1784-es év legjelentősebb magyarországi eseménye az erdélyi román parasztfelkelés. A
november 24-i számában ad először hírt az eseményről, majd egészen 1785 derekáig követi az eseményeket.
Míg Rát és [[Révai]] a nemzeti nyelv és [[irodalom]] ápolását a sajtó egyik legfőbb feladatának tartották, Szacsvaynál ezek a területek háttérbe szorulnak; a jogi tanulmányokat végzett Szacsvay irodalmi műveltség és ízlés terén nem igen állt magasabb fokon, mint a kor nemesi-értelmiségi rétegének az átlaga.
56 ⟶ 53 sor:
=== Viszonya a politikához és a valláshoz ===
Pályafutása alatt mindvégig lelkesedik [[II. József]] reformjaiért. Bírálja a vakbuzgóságot, és dicséri azokat, akik a tolerancia szellemében élnek. Kritizálja az egyház színházi tilalmát és könyvkiadási monopóliumát. A vallást és a tudományt illetően nézetei között gyakran keveredik a [[Voltaire]]-i szemlélet a hagyományos állásponttal.<br>
Rokonszenvet és érdeklődést mutat az „anglus szabadság”, valamint a [[francia forradalom]] iránt.
Tudósít az 1790-es országgyűlésről. Írásaival próbálja a munkát a lényeges kérdések felé terelni.<br>▼
A nép elesettségén, a szegénység helyzetén a hivatalos politika határain belül igyekszik változtatni. Kortársai nagyvonalú gazdasági reformelképzeléseivel szemben, megoldási kísérletként a szegényházakkal is megelégszik. Ez magyarázható tájékozatlanságával az államismereti tudományokban, és hiányos ismereteivel a nyugati kereskedelmi és ipari fejlődésre vonatkozóan.▼
▲
▲A nép elesettségén, a szegénység helyzetén a hivatalos politika határain belül igyekszik változtatni. Kortársai nagyvonalú gazdasági reformelképzeléseivel szemben, megoldási kísérletként a szegényházakkal is megelégszik. Ez magyarázható tájékozatlanságával az államismereti tudományokban, és hiányos ismereteivel a nyugati kereskedelmi és ipari fejlődésre vonatkozóan.
=== Források ===
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=9783 <br>
| |||