„Héliopolisz” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
 
==Héliopolisz a görög-római korban==
Az ókori görögök és rómaiak jól ismerték Hélipoliszt. Említik a kor legfontosabb írói közül sokan, például: [[Ptolemaiosz]], iv. 5. § 54; [[Hérodotosz]], ii. 3, 7, 59; [[Sztrabón]], xvii. p. 805; [[Diodórosz (történetíró)|Diodórosz]], i. 84, v. 57; [[Lucius Flavius Arrianus Xenophón|Arrianus]], ''Exp. Alex.'' iii. 1; [[Aelianus Tacticus|Aelianus]], ''H. A.'' vi. 58, xii. 7; [[Plutarkhosz]], ''Solon.'' 26, ''Is. et Osir.'' 33; [[Diogenész Laertiosz]], xviii. 8. § 6; [[Josephus Flavius |Josephus]], ''Ant. Jud.'' xiii. 3, ''C. Apion.'' i. 26; [[Cicero]], ''Nat. Deor.'' iii. 21; [[Idősebb Plinius]], v. 9. § 11; [[Tacitus]], ''Ann.'' vi. 28; [[Pomponius Mela]], iii. 8. Felkeltette a [[6. század]]i [[bizánc]]i író, [[Sztephanosz Büzantiosz]] figyelmét is.
{{leford}}
Az ókori görögök és rómaiak jól ismerték Hélipoliszt. Említik a kor legfontosabb írói közül sokan, például: [[Ptolemaiosz]], iv. 5. § 54; [[Hérodotosz]], ii. 3, 7, 59; [[Sztrabón]], xvii. p. 805; [[Diodórosz (történetíró)|Diodórosz]], i. 84, v. 57; [[Lucius Flavius Arrianus Xenophón|Arrianus]], ''Exp. Alex.'' iii. 1; [[Aelianus Tacticus|Aelianus]], ''H. A.'' vi. 58, xii. 7; [[Plutarkhosz]], ''Solon.'' 26, ''Is. et Osir.'' 33; [[Diogenész Laertiosz]], xviii. 8. § 6; [[Josephus Flavius |Josephus]], ''Ant. Jud.'' xiii. 3, ''C. Apion.'' i. 26; [[Cicero]], ''Nat. Deor.'' iii. 21; [[Idősebb Plinius]], v. 9. § 11; [[Tacitus]], ''Ann.'' vi. 28; [[Pomponius Mela]], iii. 8. Felkeltette a [[6. század]]i [[bizánc]]i író [[Sztephanosz Büzantiosz]] figyelmét is.
 
 
Arrianus szerint (iii. 1) [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] [[Pelusium]]ból [[Memphisz]]be tartva megállt a városban. Hérodotosz szerint a heliopoliszi papok voltak a legtájékozottabbak a történelem kérdéseiben az egyiptomiak közül. Általában is a tudás fellegvárának tartották. Filozófiai és csillagászati iskoláit a hagyomány szerint látogatta [[Orfeusz]], [[Homérosz]]<ref>The Historical Library of Diodorus Siculus, [http://books.google.com/books?id=agd-eLVNRMMC&printsec=titlepage#PPA72,M1 Book I, ch VI].</ref>, [[Pithagórasz]], [[Platón]], [[Szolón]] és más görög filozófusok is.
<!--
From [[Ichonuphys]], who was lecturing there in [[308 BC]], and who numbered [[Eudoxus]] among his pupils, the Greek mathematician learned the true length of the year and month, upon which he formed his octaeterid, or period of eight years or ninety-nine months. [[Ptolemy II]] had Manethon, the chief priest of Heliopolis, collect his history of the ancient kings of Egypt from its archives. The later [[Ptolemies]] probably took little interest in their "father" Ra, and [[Alexandria]] had eclipsed the learning of Heliopolis; thus with the withdrawal of royal favour Heliopolis quickly dwindled, and the students of native lore deserted it for other temples supported by a wealthy population of pious citizens. By the [[1st century BC]], however, Strabo found them deserted, and the town itself almost uninhabited, although priests were still there.
 
A római korban Héliopolisz [[Augustamnica]] provincia része volt. Népessége valószínűleg jelentős számban arabokból állt. Ebben az időben a város [[obeliszk]]jeiből többet a Deltába, Rómába vagy még távolabb vitték; a „[[Kleopátra tűje]]” (valójában [[III. Thotmesz]] obeliszkje) [[London]]ba. Végül a Héliopolisztól alig 6 km-re elterülő [[Fusztát]] és [[Kairó]] épülése a város pusztulását okozta: köveit elhordták építőanyagnak. A területet az arabok ''ˁAyn Šams'' („a Nap kútja”), később ''ˁArab al-Ḥiṣn'' néven ismerték. Ma egykori területének nagy részét szántóföld fedi, de egykori tégla városfalainak nyomai láthatóak, és nagy temploma helyén még mindig áll egy obeliszk
In Roman times Heliopolis belonged to the [[Augustamnica]] province. Its population probably contained a considerable Arabic element. (Plin. vi. 34.) In Roman times [[obelisk]]s were taken from its temples to adorn the northern cities of the Delta, and even across the [[Mediterranean]] to [[Rome]], including the famed [[Cleopatra's Needle]] that now resides on the Thames embankment, London (this obelisk was part of a pair, the other being located in Central Park, New York) . Finally the growth of [[Fustat]] and [[Cairo]], only 6 miles to the southwest, caused the ruins to be ransacked for building materials. The site was known to the Arabs as ''ˁAyn Šams'' ("the well of the sun"), more recently as ''ˁArab al-Ḥiṣn''. It has now been brought for the most part under cultivation, but the ancient city walls of crude brick are to be seen in the fields on all sides, and the position of the great temple is marked by an obelisk still standing (the earliest known, being one of a pair set up by [[Senusret I]], the second king of the [[Twelfth dynasty of Egypt|Twelfth Dynasty]]) and a few granite blocks bearing the name of [[Ramesses II]].
 
the ancient city walls of crude brick are to be seen in the fields on all sides, and the position of the great temple is marked by an obelisk still standing (the earliest known, being one of a pair set up by [[Senusret I]], the second king of the [[Twelfth dynasty of Egypt|Twelfth Dynasty]]) and a few granite blocks bearing the name of [[Ramesses II]].
-->