„Szuperfolyékonyság” változatai közötti eltérés

tizedesvesszők
a
(tizedesvesszők)
A szuperfolyékonyság egy [[halmazállapot]], a folyadékok zérus belső súrlódású, azaz a nulla [[viszkozitás]]ú állapota. Leegyszerűsítve ilyenkor a folyadék belsejében nem képződik súrlódás, a folyadék minden ellenállás nélkül tud áramlani. A jelenség a [[hélium]]-3-nál és hélium-4-nél a legjellemzőbb. A jelenség a [[kvantumhidrodinamika]] tanulmányozásában fontos szerepet játszott, kíséretekkel pedig [[1937]]-ben sikerült igazolnia [[Pjotr Leonyidovics Kapica|Pjotr Leonyidovics Kapicá]]nak, [[John F. Allen]]nek, és [[Don Misener]]nek. A jelenség a héliumnál az úgynevezett "Lambda„Lambda-ponton"ponton” alakul ki, melyből kettő létezik a "alsó"„alsó” lambda-pont 2.,172 [[Kelvin|K]], 0.,0497 [[Atmoszféra (mértékegység)|atm]]-nál, és egy "felső"„felső” 1.,76 K, 29.,8 atm-nál.
 
[[Kategória:Áramlástan]]