„Kendeffy-ház (Marosvásárhely)” változatai közötti eltérés

a
 
==Az épület története==
Az épületet [[1789]]-ben Bethlen Krisztina, Kendeffy Elek gróg özvegye, téli rezidenciaként építetette. Az épület alapítását az előcsarnok jobb falába helyezett, verzális betűkkel vésett címeres tábla örökíti meg az alábbi szöveggel:
Az épületet [[1789]]-ben Bethlen Krisztina, Kendeffy Elek gróg özvegye, téli rezidenciaként építetette, erre utal az épület folyosóján elhelyezett márványtábla. Az építészeti stílus a késő barokk és az Erdélyben akkor megjelenő neoklasszicizmus elemeit ötvözi. A földszintet, rövid tengelyén, tágas folyosó szeli át, mindkét oldalán kis helyiségekkel. Ez a folyosó egy hatalmas, két korláttal szegélyezett lépcsőhöz vezet. A folyosót kosárfül alakú gerincboltozat borítja, amely a falhoz rögzített pillérekre és négy, a lépcsők mellett álló négyszögű oszlopra támaszkodik. A földszinti helyiségek esetén, a bohém boltozattól eltekintve, félhenger formájú mélyedésekkel ellátott mennyezettípus van. Az emeleti szobák terület és magasság szempontjából egyaránt nagyobbak a földszintieknél. Az épület utca felőli részén található a nagy díszterem, ami a fogadások és bálok színhelye volt.
{{rquote|0%|center|Gróf Bethleni Bethlen Kristina néhai b:e: gróf Malomvizi Kendeffi Elek úr a császári, királyi és apostoli Felségnek az erdélyi királyi Guberniumban belső titok tanácsosa árva özvegye építette a török háborúk alatt az MDCCXXXIX-ik esztendőben.|(1739)}}
A táblát egy Bethlen-címer díszíti: egy függőleges helyzetben álló, S alakú kígyó, fején kilencágú korona, szájában keresztes jogar.
 
Az épületet [[1789]]-ben Bethlen Krisztina, Kendeffy Elek gróg özvegye, téli rezidenciaként építetette, erre utal az épület folyosóján elhelyezett márványtábla. Az építészeti stílus a késő barokk és az Erdélyben akkor megjelenő neoklasszicizmus elemeit ötvözi. A földszintet, rövid tengelyén, tágas folyosó szeli át, mindkét oldalán kis helyiségekkel. Ez a folyosó egy hatalmas, két korláttal szegélyezett lépcsőhöz vezet. A folyosót kosárfül alakú gerincboltozat borítja, amely a falhoz rögzített pillérekre és négy, a lépcsők mellett álló négyszögű oszlopra támaszkodik. A földszinti helyiségek esetén, a bohém boltozattól eltekintve, félhenger formájú mélyedésekkel ellátott mennyezettípus van. Az emeleti szobák terület és magasság szempontjából egyaránt nagyobbak a földszintieknél. Az épület utca felőli részén található a nagy díszterem, ami a fogadások és bálok színhelye volt.
 
A főhomlokzat díszítőelemei egyszerűek és viszonylag mértékletesek. A külsőt arányosság és ismétlődő formák jellemzik. A főtengelyen helyezkedik el az enyhén horpasztott környílású bejárati kapu, két egyszerű oszlopfős oszlopra támaszkodva. Ezen keresztül lehet a földszint fő folyosójára jutni. A kapu négyszögletű keretbe illeszkedik, két oldalán szegéllyel. A homlokzat felső részének egyetlen elemsor az ablakok négyszögletű díszkerete, melyet a világos vakolat hangsúlyoz ki.
 
Az ablakok felett virágfüzérrel illetve mértani formákkal díszített táblák állnak. A földszintet a homlokzaton végigvonuló határvonal választja el az emelettől. A felső regiszter néhány többletelemet tartalmaz. Az alsó szegélyzetnek megfelelően az emeleti részen összetett oszlopfőjű pillérek vannak. A felső szinten levő négyszögletű ablakok hangsúlyozott háromszögletű tetővel díszítettek. A főablakok felett egy sor köralakú, virágfüzéres kisablak található.
 
==Erdélyi Királyi Tábla==