„Kendeffy-ház (Marosvásárhely)” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
[[Fájl:Birosag Vasarhely.JPG|350px|bélyegkép|Az egykori Királyi Tábla épülete]]
AAz '''Kendeffy-ház''' az egykori Erdélyierdélyi Királyi Tábla (vagy''' ''(Tabula Regia)''), maegykori pedignevén '''Kendeffy-ház''' a marosvásárhelyi[[marosvásárhely]]i fellebviteliBolyai bíróságutca 30. szám alatt található. Ma a ''Marosvásárhelyi Fellebviteli Bíróság'' otthona.
 
==Az épület története==
Az épületet [[1789]]-ben Bethlen Krisztina, Kendeffy Elek gróg özvegye, téli rezidenciaként építetette. Az épület alapítását az előcsarnok jobb falába helyezett, verzális betűkkel vésett címeres tábla örökíti meg az alábbi szöveggel:
{{rquote|0%|center|Gróf Bethleni Bethlen Kristina néhai b:e: gróf Malomvizi Kendeffi Elek úr a császári, királyi és apostoli Felségnek az erdélyi királyi Guberniumban belső titok tanácsosa árva özvegye építette a török háborúk alatt az MDCCXXXIX-ik esztendőben.|(1739)}}
 
A táblát egy Bethlen-címer díszíti: egy függőleges helyzetben álló, S alakú kígyó, fején kilencágú korona, szájában keresztes jogar.
 
Az építészeti stílus a késő [[barokk]] és az Erdélyben''Erdély''ben akkor megjelenő [[neoklasszicizmus]] elemeit ötvözi. A földszintet, rövid tengelyén, tágas folyosó szeli át, mindkét oldalán kis helyiségekkel. Ez a folyosó egy hatalmas, két korláttal szegélyezett lépcsőhöz vezet. A folyosót kosárfül alakú gerincboltozat borítja, amely a falhoz rögzített pillérekre és négy, a lépcsők mellett álló négyszögű oszlopra támaszkodik. A földszinti helyiségek esetén, a bohém boltozattól eltekintve, félhenger formájú mélyedésekkel ellátott mennyezettípus van. Az emeleti szobák terület és magasság szempontjából egyaránt nagyobbak a földszintieknél. Az épület utca felőli részén található a nagy díszterem, ami a fogadások és bálok színhelye volt.
 
A főhomlokzat díszítőelemei egyszerűek és viszonylag mértékletesek. A külsőt arányosság és ismétlődő formák jellemzik. A főtengelyen helyezkedik el az enyhén horpasztott környílású bejárati kapu, két egyszerű oszlopfős oszlopra támaszkodva. Ezen keresztül lehet a földszint fő folyosójára jutni. A kapu négyszögletű keretbe illeszkedik, két oldalán szegéllyel. A homlokzat felső részének egyetlen elemsor az ablakok négyszögletű díszkerete, melyet a világos vakolat hangsúlyoz ki.
Az ablakok felett virágfüzérrel illetve mértani formákkal díszített táblák állnak. A földszintet a homlokzaton végigvonuló határvonal választja el az emelettől. A felső regiszter néhány többletelemet tartalmaz. Az alsó szegélyzetnek megfelelően az emeleti részen összetett oszlopfőjű pillérek vannak. A felső szinten levő négyszögletű ablakok hangsúlyozott háromszögletű tetővel díszítettek. A főablakok felett egy sor köralakú, virágfüzéres kisablak található.
 
==Az erdélyi Királyi Tábla==
Az Erdélyi Királyi Táblát 1754-ben költöztette Mária Terézia Medgyesről Marosvásárhelyre. A Kendeffy-házat 1826-ban vásárolták meg. A jogi intézmény költözésének tényét a belső térben elhelyezett tábla felirata igazolja. 1827-ben, az épület átvételének emlékére az épület homlokzatán elhelyeztek egy aranyozott betűkkel cifrán írott fekete márványtáblát, mely most a lépcsőház jobboldali falán található:
Az erdélyi Királyi Tábla eredetileg az erdélyi vajdák ítélőszékéből, kb. [[1542]]-ben alakult át. Kezdetben 4-6 bíró működött itt, majd [[1578]]-ban, később pedig az [[1659]]-ben hozott törvények az ítélőmesterek vagy táblabírók számát tizenkettőben állapították meg, élükön egy elnökkel. Ez a Tábla a megyei törvényszékek, valamint a [[szász]] egyetemek és [[székely]] székek fellebbezési fórumaként működött.
 
A legrégibb fennmaradt, [[latin]] nyelvű ítélkezési szabályzatot [[1737]]. június 22-én [[III. Károly]] adta ki, melyet leánya [[Mária Terézia]] [[1777]]-ben 247 §-ban kiegészítve állapított meg. A szabályzatot 1791-ben fordították le magyarra, amikor az országgyűlés jóváhagyta a [[magyar nyelv]] használatát a közigazgatásban.
 
Az Erdélyierdélyi Királyi Táblát [[1754]]-ben költöztette Mária Terézia Medgyesről[[Medgyes]]ről Marosvásárhelyre. [[1786]]-ban [[II. József]] császár rendeletére [[Nagyszeben]]be költöztették, majd 1790. április 12-én újra visszahelyezték Marosvásárhelyre. A Tábla a Piacon, két egyemeletes kőházban székelt. A Kendeffy-házat [[1826]]-ban vásárolták meg. A jogi intézmény költözésének tényét a belső térben elhelyezett tábla felirata igazolja. [[1827]]-ben, az épület átvételének emlékére az épület homlokzatán elhelyeztek egy aranyozott betűkkel cifrán írott fekete márványtáblát, mely most a lépcsőház jobboldali falán található:
 
{{rquote|0%|center|Sub fausto regimine<br>