„Prímási Levéltár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Igazítás, hogy GE-ben ne legyenek egymáson |
Taz (vitalap | szerkesztései) a kieg - külső hiv alapján |
||
4. sor:
==Története==
Az itt őrzött anyag jelentősége a magyar történeti kutatások szempontjából messze felülmúlja az intézmény iratfolyóméter alapján esetlegesen megítélhető értékét. A levéltár jelentőségét fokozza az [[Esztergomi érsekség|Esztergomi Főegyházmegye]] területi nagysága is. Ugyanis [[1778]]-ig – a viszonylag kis terjedelmű nyitrai egyházmegye kivételével – az a hatalmas terület tartozott hozzá, amely a [[Duna|Dunától]] északra és a [[Morva (folyó)|Morvától]] keletre egészen a [[Szepesség]]ig és [[Gömör]]ig terjedt. Területe összesen 15 vármegyét ([[Esztergom vármegye|Esztergom]], [[Komárom vármegye|Komárom]], [[Bars vármegye|Bars]], [[Hont vármegye|Hont]], [[Pozsony vármegye|Pozsony]], [[Szepes vármegye|Szepes]], [[Abaúj-Torna vármegye|Torna]], [[Gömör-Kishont vármegye|Gömör]], [[Nógrád vármegye|Nógrád]], [[Trencsén vármegye|Trencsény]], [[Zólyom vármegye|Zólyom]], [[Turóc vármegye|Turóc]], [[Árva vármegye|Árva]], [[Liptó vármegye|Liptó]] és [[Nyitra vármegye|Nyitra]] egy része) ezen belül 2500 települést foglalt magába. Esztergomhoz tartozott továbbá számos exempt (a területileg illetékes püspök joghatósága alól kivett) helység és kolostor is. Ebből a területből szakították ki az [[1776]]-ban felállított [[besztercebánya]]i, [[rozsnyó]]i és [[szepes]]i püspökséget. Egyidejűleg megszüntették az exemptiók túlnyomó részét is, de még így is [[Európa]] egyik legnagyobb egyházmegyéje maradt egészen [[1919]]-ig, amikor területének túlnyomó része az országhatáron kívülre került.
A levéltár a török időkben az érsekkel együtt előbb [[Nagyszombat]]ban, majd [[Pozsony]]ban székelt. Valószínűleg a Prímási Levéltár anyagait átszállították Pozsonyba, míg a Főkáptalan iratai Nagyszombatban maradtak. Irattári jelleggel Budán is őriztek iratokat, amelyeket aztán szintén Pozsonyba szállítottak.
A levéltárakat többször is rendezték: 1608-ban [[Forgách Ferenc]], 1699-ben [[Kollonich Lipót]], 1726-ban [[Esterházy Imre]], 1765-ben pedig [[Barkóczy Ferenc]] megbízásából. A Prímási Levéltár mai rendszerét [[Batthyány]] prímás rendeletére alakították ki. A levéltár rendszerének kidolgozója a prímás fiatal és tehetséges titkára [[Fuchs Ferenc]], a későbbi egri érsek volt. Az iratoknak általa kidolgozott tematikus kategóriákba történő rendezése tovább fejlődve egészen 1941-ig használatban volt a prímási irodában.
[[Rudnay Sándor]] hercegprímás 1820-ban az érseki székhelyet közel – 280 év elteltével – visszahelyezte Esztergomba. Megindult a különböző intézmények, így a levéltárak költöztetése is. A kor színvonalán álló, napjainkban is elfogadható raktárt alakíttatott ki a nagy mecénás, [[Simor János]] bíboros, hercegprímás az 1882-ben átadott [[prímási palota|prímási palotában]]. A Prímási Levéltár egy része ma is itt található.
A [[hiteles hely]]i levéltárat 1951-ben államosították, és a egyházmegye csak [[1998]]-ban kapta vissza. [[1951]]-ig a Prímási Levéltár őrizte az esztergomi káptalan birtokába került [[garamszentbenedek]]i apátság hiteles helyi levéltárát is, amelyet az államosítás után, [[1968]]-ban a magyar állam átadott Szlovákiának.
''Részletes történetét lásd a [[Esztergomi Főkáptalan Levéltára#A két levéltár története|itt]]!''
9 ⟶ 16 sor:
==A levéltárban található==
A kormányzat-, politika- és művészettörténeten túl nem csekély a levéltár jelentősége a gazdaságtörténet és helytörténet vonatkozásában sem. A legértékesebb állományrész a középkori gyűjtemény, amely a Főkáptalan anyagával együtt a [[Magyar Országos Levéltár]] után hazánk második legnagyobb és legjelentősebb Mohács előtti állományával rendelkezik, közöttük oly jelentős oklevelekkel, mint [[II. András]] [[Aranybulla|Aranybullája]], vagy az [[1233]]. évi [[beregi egyezmény]].
==Külső hivatkozások==
*[http://www.primarch.hu/ Prímási Levéltár]
{{Víziváros}}
| |||