'''Tudományos ellenőrzésnek''' (verifikációnak) a hipotéziseknek[[hipotézis]]eknek igazságtartalmukra és prediktív erejükre történő tesztelését nevezzük.
'''Tudománynak[[Tudomány]]nak''' az egyik leginkább elfogadott és elterjedt (részben popperiánus[[popper]]iánus) értelmezés szerint az igazságtartalmára nézve tesztelt és bármikor újra tesztelhető (tehát potenciálisan igazolható vagy cáfolható) ismeretek gondolati rendszerét tekinthetjük. A [[tudomány]] fogalmának ennél tágabb értelmezése is ismert, de a tudományos ellenőrzés jelentőségére ez az értelmezés mutat rá leginkább.
'''Ismeretnek[[Ismeret]]nek''' a valóság valamely részével kapcsolatos tapasztalatainkat, általánosításainkat és fogalmainkat tekintjük. Ellenőrizni, tesztelni csak szigorúan meghatározott formájú állításokat (tudományos hipotéziseket) lehet. Az ismeretet alkotó fogalmakat (axiómákat, elnevezéseket, jelöléseket) nem lehetséges tesztelni, ezeket csupán egyértelműen definiálni szükséges. A tapasztalatok, benyomások, észleletek önmagukban szintén nem tesztelhetőek csupán regisztrálhatók. Az ismeret tesztelése tehát az abban foglalt állítások (hipotézisek) vizsgálatát jelenti. Nem igazolhatók és nem is cáfolhatók az olyan állítások, amelynek megfogalmazásában nem egyértelműen definiált(másszóval nem tudományos) fogalmak szerepelnek.
A matematikai bizonyítás axiómákra vagy már korábban bizonyított állításokra (tételekre) való visszavezethetőséget jelent, ez a tudományos igazolás legerősebb esete, itt külön ellenőrzésre ''nincs szükség''.
28. sor:
A tudomány fogalma fentieken kívül egy bizonyos [[tudományos módszer]] szerint, vagy bizonyos intézményes keretek között, bizonyos közösség által végzett megismerő tevékenységre, valamint magára a [[tudomány|tudományos közösségre]], annak tagjaira és intézményeire is utal.
