„Beöthy Zsigmond (költő)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DorganBot (vitalap | szerkesztései)
a névtér javítása
6. sor:
 
==Életpályája==
[[Fájl:Beöthy Zsigmond sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Beöthy Zsigmond sírja Budapesten[[Budapest]]en a [[Kerepesi temetőbentemető]]ben.]]
Középiskoláit szülőhelyén és [[Pozsony]]ban, a jogot a pesti egyetemen végezte. Első költeménye a [[Regélő]]ben jelent meg (1834). A [[jurátus]] éveket az 1839-40.évi országgyűlésen Pozsonyban töltötte, majd visszatért Komáromba, ahol 1841-ben [[ügyvéd]]i vizsgát tett. 1845-től szolgabíró volt. 1846-ban a dunántúli evangélikus egyházkerület világi főjegyzőjévé, majd az országos közalapítványi bizottság elnökévé választották. 1848-49-ben a közoktatási minisztériumban volt fogalmazó, majd titkár. Az 1850-es években Komáromban [[ügyvéd]]ként működött. 1861-ben Komáromban országgyűlési képviselővé választották. 1862-ben [[Pest]]re költözött és a birói pályára lépett mint a pesti váltótörvényszék ülnöke. 1864-től királyi táblai, majd 1870-től kuriai bíró lett, végül 1883 és 1888 között táblai tanácselnök.
Nyugállományba vonulása után, 1888-ban a főrendiház tagja lett. 1834-től haláláig sok verse, elbeszélése, politikai cikke jelent meg a különböző lapokban. Írt elbeszéléseket gyermekek számára (Koszorú. Pozsony, 1837). Jogi szakíróként is jelentős volt. Zeneszerzéssel is foglalkozott.
 
==Jogtudományi művei==