Főmenü megnyitása

Módosítások

21 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
a
hivatkozások
[[Fájl:Isobutane-n-butane.png|bélyegkép|jobbra|Az elágazó szénláncú [[izobután]] és az el nem ágazó szénláncú [[bután]] szerkezete]]
 
Az '''alkánok''' a telített [[szénhidrogén]]ek egyik csoportját alkotják (a másik csoport a gyűrűt tartalmazó [[cikloalkánok]]). Nyílt láncú vegyületek, lehetnek elágazó és el nem ágazó szénláncúak. A [[szén]]atomok bennük csak [[szigma-kötés|σ(szigma)-kötésekkel]] kapcsolódnak egymáshoz, hozzájuk [[hidrogén]]atomok kapcsolódnak, ezek telítik a szénatomok fennmaradó vegyértékeit. Reakciókészségük kicsi, innen származik a '''paraffin''' nevük (parum affinis = kis reakciókészség). Egy paraffinnál az eggyel nagyobb szénatomszámú paraffin a szénatomon kívül két hidrogénatommal tartalmaz több atomot. Egymástól csak egy -[[szén|C]]<sub></sub>[[hidrogén|H]]<sub>2</sub>- ([[metiléncsoport|metilén]]-) csoportban különböznek, az alkánok [[homológ sor]]t alkotnak. Általános képletük: [[szén|C]]<sub>n</sub>[[hidrogén|H]]<sub>2n+2</sub>. A háromnál nagyobb szénatomszámú alkánoknál fellép az [[izoméria]] jelensége.
 
== Téralkatuk (konformáció) ==
[[Fájl:Alkanschmelzundsiedepunkt.png|bélyegkép|jobbra|350px|Az első 14 n-alkán olvadáspontja (kék) és forráspontja (rózsaszín) [[Celsius-fok|°C]]-ban a szénatomszám függvényében.]]
 
Az alkánok apoláris vegyületek, [[víz]]zel nem elegyednek. Szerves oldószerekben és egymásban jól [[oldódás|oldódnak]]. A folyadék halmazállapotú alkánok úsznak a víz tetején, mivel [[sűrűség]]ük kisebb a víznél (0,8 g/cm<sup>3</sup> alatti). [[Olvadáspont|Olvadás]]- és [[forráspont]]juk a szénatomszámmal növekszik. A nyílt láncú alkánoknál az olvadáspont növekedése nem egyenletes, egyenletes növekedés csak akkor tapasztalható, ha külön vizsgáljuk a páros és a páratlan szénatomszámú alkánokat. Ennek az az oka, hogy a páros, illetve a páratlan szénatomszámú homológok különböző szerkezetű rácsban kristályosodnak. (A páros rendszámúak [[monoklin]], a páratlan rendszámúak [[rombos]] szerkezetű rácsban). Az elágazó szénláncú alkánok illékonyabbak, mint a nyílt szénláncúak, és alacsonyabb a forráspontjuk. Ez azzal magyarázható, hogy az elágazó szénláncú alkánoknál a molekulák közt kisebb az érintkezési felület, és emiatt gyengébbek a molekulák közti másodlagos kölcsönhatások. Az el nem ágazó alkánok homológ sorának első négy tagja [[gáz]] halmazállapotú, a sorozat 5-175–17. tagja [[folyadék|cseppfolyós]], a 17-nél nagyobb szénatomszámú alkánok [[szilárd halmazállapot|szilárdak]].
 
== Kémiai tulajdonságaik ==
Az alkánok reakciókészsége kicsi, erre utal paraffin elnevezésük is. Tömény szervetlen savakkal és lúgokkal nem reagálnak. Ellenállóak más erélyes reagensekkel szemben is, például sok erős oxidálószernek (például [[kálium-permanganát]], [[kálium-bikromátdikromát]]) ellenállnak. [[Oxigén]] jelenlétében elégnek, [[szén-dioxid]] és [[víz]] keletkezik. Ez a reakció nagy hőfelszabadulással jár. Égésük általános reakcióegyenlete:
 
:<math>\mathrm{C_nH_{2n+2} + (1,5n+0,5) O_2 \rightarrow n \ CO_2 + (n+1) \ H_2O}</math>
10 940

szerkesztés