„Morgarteni csata” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
21. sor:
==Svájc kialakulása==
Az Alpok ölelte térséget, a [[Rajna]] és a [[Rhône]] forrásvidékét az ókorban a rómaiak hódították meg, s [[Raetia]] illetve [[Gallia]] provinciák osztoztak területén. A [[Római Birodalom]] szétesését követően a [[keleti gótok]] és a [[burgundok]] uralkodtak az országban, végül a [[Keleti-Frank Birodalom]] helyén létrejött [[Német-római Birodalom]] része lett.<br>
Társadalmilag a térség nagyon elmaradott volt, nehezen lehetett bejutni a területére a magas hegyek és járhatatlan hágók, s szurdokok miatt, így bármilyen feudális jellegű berendezkedés nem épült ki. Az itteni [[alemannok|alemann]] parasztok szabadok maradtak, saját nyelvük és kultúrájuk alakult ki és a szabadság évszázados érzése megmaradt a generációkban, melyhez konokul ragaszkodtak. A német császárok nem is fordítottak különösebb
A svájci parasztok fiainak egy része, akik nem kellettek otthon, azok gyakran álltak katonánknak és más országokban is szolgáltak. A katonáskodás szokása nemzetségről nemzetségre szállt, s idővel remek vitézekké edződtek. Sajátos harcmodort alakítottak ki, melyet az ösztönszerű védekezési módok irányítottak. Legfőképp gyalogosokból álltak a svájci vitézek abban a korban, amikor Európa nagy részén hagyományosan lovassági egységeket állítottak fel a hadseregek, amiket csakis rohamozásra képeztek ki.
|