„Jövőnk szuperkontinense” változatai közötti eltérés

A legrégibb szuperkontinens, amit ismerünk a [[Rodinia]]. Kb. 1,1 milliárd évvel ezelőtt tömörült össze több kontinensből, és 250 millió év után feldarabolódott. Mivel a legutóbbi szuperkontinens, a [[Pangea]] körülbelül 300 millió éve állt össze és 100 millió évvel ezelőtt kezdett feldarabolódni, nagyjából mi is egy szuperkontinens keletkezésének kb. a felénél járunk. Ha tehát esetleg egyértelmes lény úgy 250-300 millió év múlva Földünk re lépne, valószínűleg egyetlen egy sivataggal teli, óriási szuperkontinenst látna, amelyet egy világóceán (valószínűleg a Csendes-óceán) vesz körül. Akkorra már nem fog létezni az ember sem, és nem létezik majd a mai többi állat- és növényvilág zöme sem. A jelenlegi lemezmozgások azt mutatják, hogy a Csendes-óceán lassan bezárul, az atlanti medence pedig kitágul, vagyis előbb-utóbb Kelet-Ázsia és Nyugat-Amerika összeütközik, Afrika északnak, vagyis Európának tart, Ausztrália pedig útban van Délkelet-Ázsia felé. A kőzetlemezek globális átlagban évi 15 milliméterrel mozdulnak el egymáshoz képest.<ref>Ez ugyan hosszabb idő még a hajunk vagy a körmünk növekedésénél is, de néhány millió év alatt drámai változásokon esnekeshetnek át a kontinensek.</ref>

Az utóbbi egy-két évtizedben több kutató is megalkotta a saját változatát a jövőbeli szuperkontinensre, amelyet a szakmában Amasiának<ref>Ne tévesszük össze a törökországi településsel</ref> (Amerika és Ázsia nevéből származtatva) vagy Novopangeának neveztek el. Az első elmélet Chris Hartnady dél-afrikai, utóbbi Roy Livermore brit kutató nevéhez fűződik. A két hipotézis abban tér el egymástól, hogy az első szerint az Antarktisz marad a helyén, a másik szerint viszont az is "felúszik" északra. Jelenleg nincs aktív törészóna a déli kontinens körül, de ez nem jelenti azt, hogy ilyen tektonikai képződmény a jövőben ne alakulhatna ki. Merőben eltérő viszont [[Christopher Scotese]] (Texasi Egyetem) elképzelése, aki hosszan kutatta a kontinensek múltbeli elhelyezkedését, és ebből próbálja kivetíteni elénk a jövőt. Úgy véli, a következő 50 millió évben Afrika északnak nyomulva eltünteti a Földközi-tengert, és Európával ütközve egy a Himalájához hasonló magashegységet gyűr fel Európa déli peremén<ref>Ez azt jelentheti, hogy a mai Földközi-tenger partjainál a mai mediterrán területek 50 millió év múlva úgy fognak kinézni, mint Tibet területei</ref>, az északnak haladó Ausztrália pedig Borneóval együtt Dél-Kínához forr.<ref>Tehát akkorra már egész Kínát hegység fogja borítani, az ottani folyók kiszáradnak, mivel nem tudnak eljutni a tengerig, Kína természeti csodái pedig eltűnnek. Vagyis Kína lakhatatlan lesz.</ref> Úgy 200 millió év múlva szerinte megáll az Atlanti-óceán terjeszkedése, ehelyett alábukási zóna keletkezik Amerika keleti partvidékén, az Atlantikum bezárul, és Észak-Amerika összeforr a már egyesült európai-afrikai kontinentális kéreggel. Az így létrejövő szuperkontinenst Pangea Proximának nevezte el.