„Pálos rovásírás” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Összevonva a magyar rovásírás szócikkal; átirányítva. |
kiszedve a magyar rovásírás cikkből |
||
1. sor:
A kétféle magyar rovásírás egyike, a pálos rovásírás (a másik a [[székely-magyar rovásírás]]), amelyet legtovább és legszélesebb körűen a [[Magyar Pálos Rend|pálos szerzetesek]] használtak, egészen a XVI. század végéig használatos volt. Ez a rovásírás - szemben a [[Székely-magyar rovásírás|székely-magyar rovásírással]] nagyon hasonlít a [[türk]] rovásírásra, valószínűleg nemzetünk türk származású része hozta magával. A pálos rovásírás az eddig megtalált emlékek tanulsága szerint a XIII. századig teljesen egyeduralkodó volt, s elsősorban templomok felirataiban bukkant fel. A pálos rovásírás az emlékek legnagyobb részében balról-jobbra haladt, tehát megegyezett a nemzeti latin betűs írásunk irányával.
A pálos rovásírás különlegesen sok emléke maradt meg Dél-Amerikában. A magyar pálos-szerzetesek ugyanis elfogadhatók voltak a középkorban mind a spanyol, mind a portugál királynak, ezért magyar pálosokat hívtak Dél-Amerika belső részeinek felfedezéséhez és az indiánok megtérítéséhez. Ezek a pálos szerzetesek gyakran barlangokban laktak ott is (hasonlóan a Pilis hegységbeli lakhelyeikhez), s a barlangok falán nagyon sok magyar nyelvű, balról-jobbra haladó felirat maradt meg. De levelezéseikben, térképek feliratozásánál szintén használták a pálos-rovásírást. Később helyüket jezsuiták vették át, de közöttük lévő magyar jezsuiták még egy darabig használták titkosírásként a pálos-rovásírást.
==Részletes leírás==
A [[Magyar Pálos Rend|pálos rendnek]] a középkorban bizonyítottan használta a kétféle magyar rovásírás egyikét, az ún. pálos rovásírást. Eredete ismeretlen, a türk rovásírással mutat rokon jegyeket, talán a magyarok Árpád vezérrel bejött része hozta magával.
Méltánytalanul keveset kutatták. Az eddig talált emlékek szerint a [[13. század]]ig a rendben egyeduralkodó volt. Döntően templomok felirataiban bukkant fel. Különösen sok íráslelet maradt meg [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]], mert a spanyol és a portugál uralkodók előszeretettel küldtek pálosokat Dél-Amerika belső részeinek megtérítésére. A hagyományosan barlanglakó pálosok után sok barlang falára rajzolt írás maradt meg és nagyon sok lelet rejtőzhet még a dél-amerikai levéltárakban (amelyekkel a legtöbb kutató nem tud mit kezdeni). A pálosok Dél-Amerikában időnként a pálos rovásírást használták levelezéseikben és felirataikban. Azonban Magyarországon nemcsak ők, hanem mások is, elsősorban egyházi személyek használták a pálos rovásírást.
<center>[[Kép:Palos rovas2.gif]]
'''Pálos rovásírás, 1500-as évek''' <br>
''A dél-amerikai [[Cerro Pelado]] barlangból. [[1500]] körül vésték a sziklába. A számokat arab számokkal írták rá (bizonyítva mai számaink eredetét). Ezeket a számjegyeket a kettőspont (két, egy vonalban álló hurok) után figyelhetjük meg. Felirata: '''SZ'''ü'''L'''e'''T'''e'''T'''t : 1473''
</center>
= Külső hivatkozások =
<br />
[http://rovasirashonlap.fw.hu Rovásírás Honlap]<br />
[http://rovasirashonlap.fw.hu/MRK A Magyar Rovásírók Közössége (MRK)]<br />
[http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_P%C3%A1los_Rend A Magyar Pálos Rend]<br />
[http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9kely-magyar_rov%C3%A1s%C3%ADr%C3%A1s Székely-magyar rovásírás]<br />
[[en:Pauline Rovas Script]]
|