„Arts and Crafts mozgalom” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SilvonenBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: pl:Arts and Crafts Movement
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
Az '''Arts and Crafts movement''', magyarul "Művészetek és Kézművesség" nevű újító mozgalom, melyet eredetileg [[John Ruskin]] írásai inspiráltak, az [[1880]]-[[1910]]-es években élte fénykorát [[Anglia|Angliában]] és az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban. A mozgalom éreztette hatását az angol dekorművészeti, építész és kézműves körökben is. Többek szerint [[William Robinson]] és [[Gertrude Jekyll]] méltán híres kertjeinek tervein is fellelhető volt az újító irányzat néhány jellegzetes vonása.
A mozgalom legismertebb képviselői: [[William Morris]], [[Charles Robert Ashbee]], [[T. J. Cobden Sanderson]], [[Walter Crane]], [[Phoebe Anna Traquair]], [[Charles Rennie Mackintosh]], [[Christopher Dresser]], [[Edwin Lutyens]] és a [[Preraffaelita]] iskola jeles képviselői. Bár a mozgalom [[Nagy-Britannia|Nagy-Britanniában]] kora egyik legjelentősebb esztétikai irányzata volt a [[19. század]] utolsó éveiben, azkifulladt. Mindemellett hatása a következő stílustörekvések kialakulására termékenyítően hatott Az [[Egyesült Államok]]ban csak az [[1910]] és [[1925]] közötti periódus (átmeneti időszak az [[Art Nouveau]] és az [[Art déco]] között) belsőépítészetére használják.
 
A mozgalom létrejötte a [[19. század]] stíluskeresésének eredménye, mely eredeti és jelentésteli művek létrehozását propagálta, szemben a viktoriánus korszak eklektikus historicizmusával és az ipari forradalom során elterjedt gépi sorozatgyártással. Mivel a mozgalom képviselői a gépeket minden rossz forrásának tekintették, és a hagyományos ámde időigényes kézi eljárások felé fordultak, nem nélkülözhették jómódú és művészetkedvelő patrónusok anyagi segítségét. Így (bár a művész saját személyisége nagyobb szerepet játszhatott az alkotások létrehozásában mint a historicista stílus esetén) ez a stílus sem maradhatott spontán, szabad és befolyásmentes. A stíluson belül a következő tendenciák és behatások a legjellemzőbbek: visszanyúlnak egyes neogótikus, rusztikus stílusjegyekhez, ismétlődő minták és motívumok jelennek meg, és jellemzővé válik a megnyújtott, függőleges formák használata. Annak érdekében, hogy hangsúlyozzák a kézműves alkotásokban rejlő szépséget, némelyik művet szándékosan befejezetlen állapotban hagyták, így még erőteljesebb és rusztikusabb hatást értek el. A mozgalomnak voltak szentimentális szocialista „hangjai” is, akik elsősorban az ipari jellegű gépi sorozatgyártás előretörte után folyamatosan háttérbe szoruló kézműves alkotómunkából fakadó boldogság- és elégedettségérzésre hívták fel a figyelmet.