„Koronakisülés” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
14. sor:
A nagyfeszültségű [[távvezeték]]ek koronakisülése természetes, de nemkívánatos jelenség, mert energiaveszteséget okoz és az alkatrészeket is rongálja. Ez ellen például az elektródaként viselkedő alkatrész alakjának módosításával védekeznek (például ún. „koronagyűrű”-vel).
 
A koronakisülés hatását a nagyfeszültségű távvezetékek létesítésének már a korai időszakában felismerték, és ezek tervezésénél figyelembe vették, mivel a kisülésből fakadó veszteség volt a megvalósítás elsődleges korlátja. A mai napig ez jelenti a 300&nbsp;kV alatti vezetékeknél a korlátozó tényezőt. A 300&nbsp;kV és 800&nbsp;kV közötti távvezetékek működésével az elektromágneses zavarok csökkentése vált meghatározó céllá. A 800&nbsp;kV fölötti feszültségek esetén a hallható hang csökkentése a fő szempont a másik két paraméter előtt. A veszteséget 1 km-es vezetékszakaszra vetítve szokták megadni. A veszteség jó időben általában elhanyagolható, de rossz idő esetén akár több száz kilowatt is lehet kilométerenként! <ref>Electric Power Generation Transmission and Distribution</ref>
 
Napjainkban a távvezetékeken kívül leggyakrabban [[repülőgép]]ek szárnyvégein látható koronakisülés.