„Koronakisülés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Keletkezése, előállítása: bővítés: zavarok frekvenciája |
→Keletkezése, előállítása: bővítés: DC és AC zaj |
||
16. sor:
A koronakisülés hatását a nagyfeszültségű távvezetékek létesítésének már a korai időszakában felismerték, és ezek tervezésénél figyelembe vették, mivel a kisülésből fakadó veszteség volt a megvalósítás elsődleges korlátja. A mai napig ez jelenti a 300 kV alatti vezetékeknél a korlátozó tényezőt. A 300 kV és 800 kV közötti távvezetékek működésével az elektromágneses zavarok csökkentése vált meghatározó céllá. A 800 kV fölötti feszültségek esetén a hallható hang csökkentése a fő szempont a másik két paraméter előtt. A veszteséget 1 km-es vezetékszakaszra vetítve szokták megadni. A veszteség jó időben általában elhanyagolható, de rossz idő esetén akár több száz kilowatt is lehet kilométerenként!
Az elektromágneses zavar frekvenciaspektruma az 1 [[Hz]]-től a 10 MHz-es tartományig terjed. Ez folyamatos zavarokat okoz a rádióvételben, a televíziónál pedig rövid ideig tartó impulzusok formájában jelentkezik.
A keletkező hallható hang frekvenciája a vonal váltakozó áramának megfelelő frekvenciától kezdődően (Európában 50 Hz) egészen az [[ultrahang]]okig terjed.
Egyenáramú táplálás esetén sokkal kisebb zaj keletkezik mindkét tartományban a váltóáramhoz viszonyítva. (Ianna et al., 1974). <ref>Electric Power Generation Transmission and Distribution</ref>
Napjainkban a távvezetékeken kívül leggyakrabban [[repülőgép]]ek szárnyvégein látható koronakisülés.
| |||