„Limburgi Hercegség” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Történelme: itt is rossz második lajos volt a link mögött, az egyik lajos császár volt, a másik nevében német, mégsem volt egyik sem német-római császár |
|||
43. sor:
[[870]]-ben II. Lothár fiú örökös nélkül halt meg és [[870]]. [[augusztus 8.|augusztus 8-án]] Lotaringiát feloszották a keleti és nyugati frank királyok, [[Német Lajos]] és [[Kopasz Károly]] között. <ref>MGH LL Capitularia regum Francorum II, pp. 193-5.</ref> A két terület közötti határt elvileg a [[Maas folyó|Maas/Meuse folyó]] és baloldali mellékfolyója, az [[Ourthe folyó|Ourthe]] jelölte, de gyakorlatilag a terület birtoklásáért még sokáig versegtek egymással a [[Franciaország uralkodóinak listája|francia királyok]] és a [[Német-római császárok listája|német-római császárok]].
[[900]]-ban [[Zwentibold lotaringiai király]] halála után Lotaringia gyakorlatilag a keleti-frank királyság (a későbbi [[Német-Római Birodalom]]) része lett, amit azonnal vitatott [[
[[959]]-ben két részre, Alsó- és Felső-Lotaringiára osztották az egykor egységes királyságot, és élükre két “társherceget” neveztek ki, akik ténylegesen Bruno lotaringiai herceg, kölni érsek és [[I. Ottó német király]] öccsének voltak alárendelve. Mint Lotaringia történelme során a legtöbb felosztás, ez sem vette figyelembe a korabeli földrajzi, nyelvi és kulturális viszonyokat, bár [[Felső-Lotaringia]] nagyjából egybeesett Trier érsekségével, míg [[Alsó-Lotaringia]] a kölni érsekség területével. A felosztások értelmében Limburg és környéke Alsó-Lotaringia hercegségéhez került.
|