„Limburgi Hercegség” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
→‎Történelme: itt is rossz második lajos volt a link mögött, az egyik lajos császár volt, a másik nevében német, mégsem volt egyik sem német-római császár
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
43. sor:
[[870]]-ben II. Lothár fiú örökös nélkül halt meg és [[870]]. [[augusztus 8.|augusztus 8-án]] Lotaringiát feloszották a keleti és nyugati frank királyok, [[Német Lajos]] és [[Kopasz Károly]] között. <ref>MGH LL Capitularia regum Francorum II, pp. 193-5.</ref> A két terület közötti határt elvileg a [[Maas folyó|Maas/Meuse folyó]] és baloldali mellékfolyója, az [[Ourthe folyó|Ourthe]] jelölte, de gyakorlatilag a terület birtoklásáért még sokáig versegtek egymással a [[Franciaország uralkodóinak listája|francia királyok]] és a [[Német-római császárok listája|német-római császárok]].
 
[[900]]-ban [[Zwentibold lotaringiai király]] halála után Lotaringia gyakorlatilag a keleti-frank királyság (a későbbi [[Német-Római Birodalom]]) része lett, amit azonnal vitatott [[III. Károly francia király|IIIIV. (Együgyű) Károly nyugat-nyugati frank király]]. Miután Károlyt [[923]]-ban elmozdították trónjáról, Lotaringia felett teljessé vált a német befolyás.<ref>Thietmari Chronicon (Pertz, G. H. (ed.) MGH SS III, pp. 723-871) 1. 23, p. 84.</ref>
 
[[959]]-ben két részre, Alsó- és Felső-Lotaringiára osztották az egykor egységes királyságot, és élükre két “társherceget” neveztek ki, akik ténylegesen Bruno lotaringiai herceg, kölni érsek és [[I. Ottó német király]] öccsének voltak alárendelve. Mint Lotaringia történelme során a legtöbb felosztás, ez sem vette figyelembe a korabeli földrajzi, nyelvi és kulturális viszonyokat, bár [[Felső-Lotaringia]] nagyjából egybeesett Trier érsekségével, míg [[Alsó-Lotaringia]] a kölni érsekség területével. A felosztások értelmében Limburg és környéke Alsó-Lotaringia hercegségéhez került.