„Emberi Jogok Európai Bírósága” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a A(z) European_Court_of_Human_Rights.jpg nevű fájlt Tryphon törölte a Commonsból: „ Per commons:Commons:Deletion_requests/File:EU-Parlament_von_hinten.jpg” |
Tota (vitalap | szerkesztései) |
||
4. sor:
==Eljárásrend==
A kérelmeket [[Strasbourg]]ban lehet magyar nyelven írásban, ingyenesen benyújtani, a szóbeli meghallgatás rendkívül ritka. Az eljárás nyelve az angol vagy a francia és évekig eltarthat. Feleknek számítanak a kérelmező (aki általában természetes személy, de szűk körben jogi személy is lehet),míg másik oldalon az állam áll, akit az ún. Kormányképviselő (agent) képvisel.
A sérelmeket [[Strasbourg]]ban lehet benyújtani, azokat egy szakaszhoz rendelik. Minden panaszt először egy három bíróból álló tanács hallgat meg, mely dönthet egyhangúlag úgy, hogy elutasít bármely panaszt további vizsgálat nélkül. A bizottság után a panasz ügyében egy teljes Kamara jár el és hoz döntést. A fontosabb ügyeket a Nagykamara elé lehet terjeszteni. A bíróság minden döntése kötelező és végrehajtandó a tagállamokra<ref>Az egyezmény 46. cikke – {{Cite web | title = 1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről| accessdate = 2008-07-28| year = 1993| url = http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300031.TV}}</ref>, kivéve ha tanácsadói véleményből áll.<ref>Az egyezmény 47. cikke – {{Cite web | title = 1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről| accessdate = 2008-07-28| year = 1993| url = http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300031.TV}}</ref>▼
Minden kérelem (panasz)először iktatásra került és különböző kiegészítő dokumentumokat vagy információkat kér a nemzeti bíró mellett előkészítést végző magyar nyelvű referens (befogadás). Ha a kérelmet befogadták, akkor az ügy egy három bíróból álló tanács elé kerül, amely az elfogadhatóság többnyire formai és eljárási jellegű feltételeit vizsgálja. A testület dönthet egyhangúlag úgy, hogy érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a panaszt. Ez ellen nincs helye jogorvoslatnak, fellebbezésnek. Az elfogadhatóságnak számos előfeltétele van, amelyek közül az egyik legfontosabb a hazai jogorvoslatok kimerítése, ugyanis a Bíróság nem a hazai bíróságok újabb fellebbezési fóruma,hanem az Egyezmény egyes cikkeiben foglalt emberi jogok érvényesülését vizsgálja.
Ha a kérelmet elfogadhatónak találják, akkor az egy 7 tagú Kamara elé kerül és érdemben a Kamara hoz döntést (ítéletet) vagy jóváhagyja a felek között létrejött egyezséget (ún. békés rendezés),amely utóbbi azonnal végleges és végrehajtható lesz.
A Kamara ítélete ellen bármely fél 3 hónapon belül a Nagykamarához fordulhat. A Nagykamara a fellebbezett ügyekben másodfokon, de ha az Egyezményben foglalt kivételes esetben első fokon már hozzá fordultak, akkor is csak az átfogó, elvi jellegű és az Egyezmény értelmezését befolyásoló kérdésekkel foglalkozik.
▲
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a feladata a Bíróság döntéseinek felügyelete. A Miniszteri Bizottság 6 hónapon belül napirendjére tűzi minden ítélet végrehajtásának ellenőrzését és mindegyikről rendszeres beszámolót kér a Kormányképviselőtől. Ha az államok nem teljesítik az ítéletekből származó kötelezettségeiket, annak elsősorban diplomácia és viszonylag szűk körű jogi, illetve nemzetközi jogi szankciói vannak, pl.végső szankciója lehet az Európa Tanácsból való kizárás.
==Források==
<references/>
| |||
