„Az emberi jogok európai egyezménye” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő módosítása: ru:Европейская конвенция о защите прав человека и основных свобод |
Tota (vitalap | szerkesztései) |
||
3. sor:
==Magyarországi hatálya==
Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4-én kelt Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) Magyarország vonatkozásában 1992. november 5-étől kell alkalmazni. Az Egyezményt - és több kiegészítő jegyzőkönyvét - az 1993. évi XXXI. törvény hirdette ki. A csatlakozást megelőző, előkészítő munka során a magyar jogrendszer átvilágításáról részletes, a magyar jogszabályok és az Egyezmény összhangjának megteremtését célzó tanulmány készült, amely könyv alakban az Acta Humana című folyóiratban jelent meg.
Az 1992-ben történt csatlakozáskor a strasbourgi ítélkezés rendszere eltért a jelenlegitől. E feladat eredetileg három intézményre hárult: az Emberi Jogok Európai Bizottságára (a továbbiakban: Bizottság), a Bíróságra, valamint az Európa Tanács Miniszteri Bizottságára (a továbbiakban: Miniszteri Bizottság), amely utóbbi a tagállamok külügyminisztereiből, ill. azok képviselőiből áll ma is.
Az Egyezményhez kapcsolódó 11. Kiegészítő Jegyzőkönyv, amely 1998. november 1-jén lépett hatályba, az időszakosan működő Bizottság és Bíróság közül az előbbit megszüntette és a két szervet egyetlen állandó Bírósággal váltotta fel. Az 1999. október 31-ig tartó egy éves, átmeneti időszakban a Bizottság folytatta tevékenységét azokban az ügyekben, amelyeket előzőleg már elfogadhatónak nyilvánított.
Az Egyezményhez jelenleg 14 jegyzőkönyv kapcsolódik, amelyek egy kivételével (12. jkv) a magyar jogrendszer részét képezik és törvényekkel kerültek kihirdetésre.
Az Egyezmény számos emberi jogot garantál, amelyet a nemzeti alkotmányok, köztük a magyar alkotmány is az állampolgári jogok formájában lényegileg azonosan határoz meg (pl. élethez való jog, szólás-, vallásszabadság, a gyülekezés és egyesülás szabadsága, magánélethez, tulajdonhoz való jog, személyes szabadsághoz és fair eljáráshoz való jog).
Az Egyezmény azonban keretjellegű. Az egyes jogok lényegi tartalmát az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga tölti ki tartalommal. A sok ezernyi döntés a Bíróság honlapján lévő ún. HUDOC keresőrendszerben elsősorban angolul és részben franciául férhető hozzá. A főbb precendensek magyar nyelven a Legfelsőbb Bíróság honlapján,a magyar ügyekben hozott ítéletek, melyek száma több mint 150, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján hozzáférhetőek.
==Külső hivatkozás==
| |||