Wikipédia

„Szentbalázs” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
A fekvése menü módosult földrajzi adottságaira, és a tartalom teljesen megváltozott.
Teljes frissítésre került az aktuális Szentbalázs honlap alapján
39. sor:
 
==Története==
A Kaposvártól 10 km-re fekvő Szentbalázs a Surján-patak településeinek egyik gyöngyszeme, a Surján-völgye falvainak körjegyzőségi központja.
A falu írott története a középkorig vezethető vissza, 1332-ből való ugyanis az az okirat, melyben először említették a nevét, mégpedig Sanctus Blasiusként. A település persze már korábban is létezett, erre a pannonhalmi Benedek-rend történetében is található utalás: az írás a szentjakabi apátság alapítása kapcsán emlékezett meg 1068 táján Szent-Balázsegyházáról. A XIV. századtól már mai nevén szerepel a község az okiratokban, a későbbi századokban földesurai között volt a Szerdahelyi, a Derssfy majd az Eszterházy család. A XVII. század elején még csak 14 családról emlékeztek meg a dokumentumok, s a falu abban az időben a maitól mintegy egy kilométerre volt. Az erőteljesebb betelepítés 1770 táján kezdődött, akkor épült a templom is.
 
A festői zselici település története 1332-ig nyúlik vissza. Ekkor már említést tett róla a pápai tizedjegyzék Sanctus Blazius néven, valójában azonban már korábban is létezhetett, mégpedig feltehetően 1068 táján Szent-Balázsegyháza néven a szentjakabi bencés apátság javadalmát képezve - ahogyan ez kiderül A Szent Benedek rend történetéről szóló könyvekből. A XIV. század közepétől községünket már Szentbalázs néven említik az oklevelek.
Nagyot lendített Szentbalázson az 1900-ban átadott Kaposvár-Szigetvár közötti vasútvonal, ugyanis a közlekedés javulásával könnyebb lett a termények városi piacra juttatása. A XX. század elején már 70 háza és 421 lakója volt a településnek, ahol évente két országos vásárt tartottak, s megalakult a hitelszövetkezet. A harmincas években orvoslakást és kultúrházat építettek, új iskola készült az egykori romos helyett, sőt 1940-ben már ifjúsági fúvószenekara is volt a községnek. A II. világháború utáni földosztás során 187 hold került a lakosság tulajdonába. A villany 1946-ban gyulladt ki először a községben, ahol 1947-ben földműves szövetkezet, 1952-ben termelőszövetkezet alakult.
 
A törökök pusztításai következtében csupán 3 háza maradt a községnek, kiűzésük után azonban fejlődése lassan megindult. A töröktől visszafoglalt területek nagy részét - köztük Szentbalázst is - a bécsi udvar a Habsburg-barát főúrnak, Eszterházy Pálnak adományozta, amit 1702-ben a pécsi káptalan rögzített.
A hatvanas években lendületes fejlődés indult meg Szentbalázson, lakossági összefogással járda készült, felépült az új, egyemeletes, öt tantermes általános iskola a pedagóguslakással, majd a 40 személyes kollégium, ahol a környező településről érkező gyerekek lakhattak hétközben. A helyi gazdasági életben hosszú ideig meghatározó szerepet töltött be a Surján Völgye Termelőszövetkezet, amely a rendszerváltás idején előbb részvénytársasággá, majd kft-vé alakult. Működésükhöz ipari tevékenységek is kapcsolódtak, ők építették például az 1992-es sevillai világkiállítás Makovecz Imre tervezte magyar pavilonját.
 
A lassú felvirágzás 1704-ben Rákóczi Ferenc felkelése következtében megtorpant, a rácok ugyanis betörtek Somogyba, és az Eszterházy hitbizományhoz tartozó községekben is pusztítottak. Ebben az időben a község még nem a mai helyén volt, hanem a mostani helytől kb 1 km-re keletebbre, az ún. Galambosi dűlőn. Innen az 1700-as évek végén áttelepültek a lakók a mai Szentbalázs területére, és valószínűleg akkor kapta a község a ma is viselt nevét.
 
Annak következtében, hogy III. Károly leiratában Szentbalázs környékén is plébánia szervezését írta elő, épült a falu római katolikus temploma (1777-1782 között), és plébániája (1778). Ennek hatására nem csak a régi községekből áttelepültek alkották a lakosságot, hanem újabb családokkal is gyarapodott Szentbalázs.
 
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején nagy mozgalmak színtere volt a falu, ugyanis 1849 májusától júliusáig itt őrködött egy század nemzetőr, illetve júliusban a szentbalázsi erdőben telepedett meg mintegy 6 ezer felkelő. A szabadságharc bukása után aztán a felkelőknek otthont adó községnek vendégül kellett látni a szabadságharcot leverő uralkodót, Ferenc Józsefet (1852), aki Pécsről érkezett, mely találkozón számos egyházi és világi elöljáró üdvözölte őt. Majd a tiszteletére emelt díszkapukon áthaladva folytatta útját Kaposvárra. A századfordulón átadott Szigetvár - Kaposvár vasútvonal sokat lendített a piacozó lakosság helyzetén.
 
A felívelést megtörte az 1914-ben kitört világháború, amely miatt rengeteg életerős fiatalembert, családapát vittek a frontra, kiknek az 1923-ban a templom falára avatott emléktábla állít emléket. A háború után a falu ismét fejlődésnek indult: 1924-ben megépült a körzeti orvos számára az orvoslakás, 1938-ben kultúrotthon épült, 1939-ben pedig a romos iskola épületének lebontását követően, új a környező falvak gyermekeit is befogadó korszerű iskolát emelték, melyre ma is méltán lehetnek büszkék az onnét kikerült nebulók. 1940-ben megalakult az ifjúsági fúvószenekar, amelynek hagyománya a mai egyházi énekkarban továbbél.
 
A II. világháború ismét megtorpantotta a fejlődést: a falu harangját hadicélra elvitték, és a háborús események érintették Szentbalázs csendes nyugalmát is. Az iskola tantermét rendszeresen használták katonák elszállásolására, ugyanis községünkön át zajlott az ország keleti és déli részéről a csapatok visszavonulása. Az állandó visszavonulásnak a felszabadító hadsereg decemberi megérkezése vetett véget. A visszavonult német csapatokból azonban néhány német katona itt maradt, és a szovjetek előrehaladását késleltetendő, felrobbantották a Surján-patak vasbeton hídját, azonban a szovjet csapatok bevonulását nem tudták megakadályozni (a felrobbantott hidat a falu férfi lakossága még másnap helyreállította). Az itt állomásozó szovjeteket a német repülök állandóan támadták, több bombát is ledobtak rájuk. A szovjet csapatok átvonulása több mint 3 hétig tartott.
 
Ezt követően helyreállt a közigazgatás, ismét tanítás kezdődött az iskolában. Megalakult a Nemzeti Bizottság 5 taggal, amely vezető szerepet töltött be a falu életében. Majd megalakult a Földosztó Bizottság is, amely a hercegi nagybirtok felosztását érintette, azonban csak átmenetileg stabilizálta a parasztság helyzetét, ami pedig a termelőerők összevonásához, és a szövetkezeti nagyüzem megalakulásához vezetett. A hétköznapi feladatoké lett ismét a főszerep. 1946-ra kigyulladt a villany a településen. 1947-re beindult a szövetkezteti mozgalom. 1950-ben megtartott tanácsválasztást követően Szentbalázs és a környező falvak is önállóan intézték saját ügyeiket (az eddigi körjegyzőségi forma helyett). A tanács elnöke Sárdi József lett, aki 1963-ig látta el feladatait.
 
Az 1956-os forradalom mérsékelten éreztette hatását a környéken.
 
A forradalom utáni időkben ismét fejlődés következett: 1960-ban járda készült, 1961-ben Sportegyesület alakult, 1962-ben bővült az iskola és pedagóguslakás épült.
 
1963-ban a nyugdíjba vonult Sárdi József helyett Keczeli József lett a tanácselnök. Már az ő elnöksége alatt készült el a központi iskola épülete, mely 1- 8 osztályig fogadta Szentbalázs és a környező falvak gyermekeit. 1967-ben megkezdték a 40 fős kollégium építését is, melyben hétfőtől szombatig tartózkodtak a diákok. Az 1970-es években készült el a mai orvosi rendelő épülete, amely az előzőnél korszerűbb, és nagyobb volt. Így Szentbalázs készen állt minden feladat ellátására, és lakosságának teljes körű kiszolgálására.
 
A községi közös tanács elnöke is Keczeli József lett, majd őt váltotta Kis Bank Lajos.
 
1990-ben az önkormányzatiság kezdetével virágozni kezdett a helyi demokrácia. Az első demokratikus önkormányzati választásokon a volt tanácselnök, Kis Bank Lajos ülhetett a polgármesteri székbe, és ezen tisztségét 2006-ig töltötte be. Megbirkózva az önkormányzatiság kezdeti nehézségeivel tovább fejlődött a község. Teleház és Könyvtár épült. Megépült az általános iskola számára nélkülözhetetlen tornaterem.
 
Számos pályázati lehetőséget és önkormányzati forrást kihasználva fejlődött a falu: utakat újítottak fel, korszerűsödött a közvilágítás, igazodott az EU követelményeihez a hulladékgyűjtés, megújultak a buszmegállók, fa-játszóterek készültek. Renoválták a templomot, és az egyház közreműködésével a Széchenyi tervből felújították a plébániát.
 
Kis Bank Lajos 2006-os nyugdíjba vonulását követően a polgármesteri széket Dr. Sárhegyi Judit foglalta el.
 
(Forrás: www.szentbalazs.hu)
 
 
Szentbalázs máig megőrizte központi szerepét, itt van a körjegyzőség, hét falu fenntartó támogatásával működik az iskola, ahol igényes oktatómunkával készítik fel a gyerekeket a továbbtanulásra. Az intézmény jó kapcsolatban a kultúrházzal a közösségi rendezvények egyik szervezője. 1994 óta korszerűen felszerelt sportcsarnok szolgálja nemcsak a gyerekek testnevelését, hanem a helybéliek mozgásigényét is. Szentbalázson jó a kereskedelmi ellátás, itt van a központja a háziorvosi körzetnek, a gyermekjóléti szolgálatnak és az idősek gondozásának.
''(forrás: somogy.hu/szentbalazs)''
==Nevezetességei==
[[1770]]-ben épült római katolikus templom.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szentbalázs”