Adott gázáram esetén a levegő mennyiségének a változtatásával a láng minősége változtatathatóváltoztatható. A levegőbeömlő zárt állásánál a keverőcsőbe csak gáz jut, nincs előkeveredés, sárgás-vörös színű, ún. [[Dffúzió|diffúzós]] láng alakul ki, amely redukáló – [[Korom|kormozó]] – láng (1). A levegőnyílás nyitásával a gáz-levegő [[elegy]] előkeveredése miatt az [[égés]] tökéletesebbé válik, a láng rövidül, színe világosodik (2). A kb. [[Stöchiometria|sztöchiometriai]] levegő/gáz arány esetén a láng alakja határozottá válik, világoskék színű lesz. Ilyen viszonyok között érhető el a maximális lánghőmérséklet (3). További levegő adagolás hatására a láng erélyesen oxidáló tulajdonságúvá válik (4), sőt a láng leszakadhat a keverőcső végéről, ha túlzottan megnő a gázban szegény keverék áramlási sebessége.
Az égő neve a német [[Robert Wilhelm Bunsen]] kémikus emlékét őrzi, bár az eredeti ötlet állítólag [[Michael Faraday]]től származik.
