„Korona Szálló (Makó)” változatai közötti eltérés

Újraírás No. 3.
(újraíás No. 2.)
(Újraírás No. 3.)
Már a [[jobbágy]]i korban az úgynevezett ''Nagykocsma'' állt a helyén, fogadóként funkcionálva. Vertics József [[1776]]-es kataszteri fölvételében ''város kocsmája'' névvel tüntették fel. [[1832]]-ben [[Giba Antal]] földmérő kapott megbízást egy toldaléképület tervezésére. [[1846]]-ban az épület megérett a bontásra: falai nedvesek voltak, közel járt az összeomláshoz, és a [[patkány]]ok is tanyát vertek benne.
 
Az önkényuralom éveiben le is bontották a régi püspöki vendégfogadót. [[Mátéffy Pál]] makói mérnök a lebontás után javasolta, hogy a város a megüresedett területet cseretelek felajánlásával szerezze meg, és nagyobbítsa meg a piacteret[[piac]]teret. Miután eldőlt, hogy új fogadó építésére fog sor kerülni, indítványozta a mai Deák Ferenc utca kiegyenesítését. Ehhez az épületet ötlábnyival beljebb kellett volna építeni. Mátéffy elképzelései végül nem valósultak meg.
 
[[1854]] augusztusában az uradalom pénzszűkébe került, de [[Csajághy Márton]] uradalmi igazgató - felismerve az építkezés leállásból származható tetemes károkat - a helyi [[római katolikus]] egyházhoz fordult kölcsönért. A terveket [[Koczka Ferdinánd]] szolnoki építőmester készítette. A megbízó kívánsága volt, hogy a front a Deák Ferenc utca felől helyezkedjen el. Szintén Koczka vállalta a vendégfogadó, a mellette lévő raktár és bolt kivitelezését, a utcai falkerítés, a kocsiszín és az istálló kijavítását is.
[[1854]]-ben felépült a délkeletre néző szárny a püspökség megbízásából. Az épület tervezője és kivitelezője [[Koczka Ferdinánd]] volt. Benne sörcsarnok, kávéház, szállodai szobák és kártyaszoba kapott helyet. Homlokzata - ellentétben a mai épülettel - a szökőkút fele nézett. [[1877]]-től három évig [[Tömörkény István]] író is a Korona lakója volt. Állaga nemsokkal később leromlott, de a püspökség hamar elvégezte a renoválási munkákat. [[1903]]-ban [[Dessewfy Sándor]] hozzákezdeett az épület teljes átépítéséhez. Ekkor építették fel a főépületet, amelyben táncterem és étterem kapott helyet. Tervezője [[Csorba József]] volt. Az így létrejött új eklektikus épület harmoinzál a régi épülettel, de ez reprezetatívabb, látványosabb. Az övpárkány magassága nem változott, de a földszintre nagyméretű kosáríves nyílászárók kerültek, az emeletre félkörives ablakok. A [[püspök]] betegsége és halála miatt az épülettömb balszárnya nem valósult meg. A hiányzó oldalszárny helyett kőkerítés épült. [[1918]]-ban a ''Makói Népbank'' a Koronát a püspökségtől megvásárolta. [[1929]]-ban elkészült a bal oldali szárny is, immár a bank megbízásából. Ez nem az eredeti tervek alapján történt, építőművészetileg sokat rontottak rajta. A [[Magyarország 1957–1989 között|szocialista idők]] alatt ''Béke Szálló'' volt a neve. [[1963]] és [[1967|67]] között állami pénzből felújjították, több melléképületét elbontották, új vendéglátói részleget építettek. A [[rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után [[1994]]-ben került a [[makó]]i önkormányzat tulajdonába, igen rossz állapotban. [[1997]]-ben sikerült felújjítani a tetőszerkezetét. [[Kép:Korona szálló Makó.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A Korona Szálló egykoron]]
 
A délkeletre néző, 45 x 16,8 [[méter]] nagyságú épület [[rizalit|középrizalit]] díszítést kapott. A tervező eredetileg [[attika]] falat is akart emelni, de az uradalom ennek elhagyására kötelezte. Az épület külső megjelenésében a rizalit szélességében a folyamatos [[párkány|könyöklőpárkány]], valamint a szakaszos szemöldökpárkány volt csak hangsúlyos. Két szárnyára, a koronázópárkány alá kerek padlásablakok kerültek, hasonlóan a másik Koczka Ferdinánd által tervezett épülethez, a [[Régi városháza (Makó)|régi városházához]]. Benne sörcsarnok, kávéház, szállodai szobák és kártyaszoba kapott helyet.
 
[[1854]]-ben felépült a délkeletre néző szárny a püspökség megbízásából. Az épület tervezője és kivitelezője [[Koczka Ferdinánd]] volt. Benne sörcsarnok, kávéház, szállodai szobák és kártyaszoba kapott helyet. Homlokzata - ellentétben a mai épülettel - a szökőkút fele nézett. [[1877]]-től három évig [[Tömörkény István]] író is a Korona lakója volt. Állaga nemsokkal később leromlott, de a püspökség hamar elvégezte a renoválási munkákat. [[1903]]-ban [[Dessewfy Sándor]] hozzákezdeett az épület teljes átépítéséhez. Ekkor építették fel a főépületet, amelyben táncterem és étterem kapott helyet. Tervezője [[Csorba József]] volt. Az így létrejött új eklektikus épület harmoinzál a régi épülettel, de ez reprezetatívabb, látványosabb. Az övpárkány magassága nem változott, de a földszintre nagyméretű kosáríves nyílászárók kerültek, az emeletre félkörives ablakok. A [[püspök]] betegsége és halála miatt az épülettömb balszárnya nem valósult meg. A hiányzó oldalszárny helyett kőkerítés épült. [[1918]]-ban a ''Makói Népbank'' a Koronát a püspökségtől megvásárolta. [[1929]]-ban elkészült a bal oldali szárny is, immár a bank megbízásából. Ez nem az eredeti tervek alapján történt, építőművészetileg sokat rontottak rajta. A [[Magyarország 1957–1989 között|szocialista idők]] alatt ''Béke Szálló'' volt a neve. [[1963]] és [[1967|67]] között állami pénzből felújjították, több melléképületét elbontották, új vendéglátói részleget építettek. A [[rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után [[1994]]-ben került a [[makó]]i önkormányzat tulajdonába, igen rossz állapotban. [[1997]]-ben sikerült felújjítani a tetőszerkezetét. [[Kép:Korona szálló Makó.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A Korona Szálló egykoron]]
[[Kép:Hotel Korona.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A Korona Szálló télen]]Rá két évre, [[1999]]-ben a külső homlokzatát is renoválták. Az utolsó renoválás [[2005]] elején történt; ekkor felújították a 200 fő befogadására alkalmas dísztermet, kialakították a [[Pulitzer József]] termet és az [[Erdei Ferenc]] szekciótermet; megújult az épület belseje és [[akadálymentesítés]]re is sor került.