„Korona Szálló (Makó)” változatai közötti eltérés

a
(Újraírás No. 6.)
[[1855]]-ben készült el a délkeletre néző, 45 x 16,8 [[méter]] nagyságú épület [[rizalit|középrizalit]] díszítést kapott. A tervező eredetileg [[attika]] falat is akart emelni, de az uradalom ennek elhagyására kötelezte. Az épület külső megjelenésében a rizalit szélességében a folyamatos [[párkány|könyöklőpárkány]], valamint a szakaszos szemöldökpárkány volt csak hangsúlyos. Két szárnyára, a koronázópárkány alá kerek padlásablakok kerültek, hasonlóan a másik Koczka Ferdinánd által tervezett épülethez, a [[Régi városháza (Makó)|régi városházához]]. A rizalit ablakkeretei díszesek, a szárnyakon az ablakok mélyített keretet kaptak. Az épület tetőszerkezete az északi oldalon [[tűzfal]]as, a délin lekontyolt. Hódfarkú cseréppel feddték be. Az udvari homlokzat erőteljesen kiugró középrizalitot kapott. Az új, szimmetrikus alaprajzú épületben sörcsarnokot, kávéházat, [[kártya]]szobát és 14 vendégszobát alakítottak ki.
 
[[1856]]-ban lebontották az [[1832]]-es tervezésű mészárszéket, mert nem illett az új főépülethez. Utóbbi állaga nemsokkal később leromlott, a városi tanács két hónapos határidővel általános felújítást rendelt el határozatában, de ez ellen [[Dessewfy Sándor]] csanádi püspök föllebbezést nyújtott be; tiltakozásának alapajaalapja az volt, hogy csökkent a szállóvendégek száma a [[vasút]] kiépítése után. [[1900]]-ban a püspökség végül elvégezte a legszükségesebb renoválási munkálatokat.
 
[[1903]]-ban Dessewfy hozzákezdett az épület teljes átépítéséhez. Ekkor építették fel a főépületet [[Csorba József]] tervei alapján, [[1905]]-re megépült a főtérre nyíló étterem, fölötte az emeleti táncteremmel. Az így létrejött - akkor még ötablakos - új [[eklektika|eklektikus]] épület harmoinzál a régi épülettel, azonos volt az emelet tengelyképlete; a kor elvárásai miatt ugyanakkor reprezetatívabbnak, látványosabbnak épült. Az övpárkány magassága nem változott, de a földszintre nagyméretű kosáríves nyílászárók kerültek, az emeletre félkörivesfélköríves ablakok. Az emeleti homlokzat tagolóeleme hat oszlopfejes falsáv, [[pilaszter]], itt a rusztikus jelleg kevésbé hangsúlyos.
 
A [[püspök]] betegsége és halála miatt az épülettömb balszárnya nem valósult meg. A hiányzó oldalszárny helyett kőkerítés épült. [[1918]]-ban a ''Makói Népbank'' a Koronát a püspökségtől megvásárolta. [[1929]]-ban elkészült a bal oldali szárny is, immár a bank megbízásából. Ez nem az eredeti tervek alapján történt, építőművészetileg sokat rontottak rajta. A [[Magyarország 1957–1989 között|szocialista idők]] alatt ''Béke Szálló'' volt a neve. [[1963]] és [[1967|67]] között állami pénzből felújjították, több melléképületét elbontották, új vendéglátói részleget építettek. A [[rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után [[1994]]-ben került a [[makó]]i önkormányzat tulajdonába, igen rossz állapotban. [[1997]]-ben sikerült felújjítani a tetőszerkezetét. [[Kép:Korona szálló Makó.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A Korona Szálló egykoron]]