„Korona Szálló (Makó)” változatai közötti eltérés

(+két kép)
(→‎Története: +képek)
 
==Története==
[[File:Hotel Korona side view.JPG|thumb|right|260px|Az épület a szökőkút felől nézve]]
 
Az [[Arad]]ot, [[Szeged]]et és [[Hódmezővásárhely]]et összekötű utak találkozási pontja a város újkori története során az egyik legforgalmasabb hely volt. Ezen a helyen volt található a [[város]] fóruma, de hetente háromszor [[vásár]]t is tartottak itt.
 
[[1854]] augusztusában az uradalom pénzszűkébe került, de [[Csajághy Márton]] uradalmi igazgató - felismerve az építkezés leállásból származható tetemes károkat - a helyi [[római katolikus]] egyházhoz fordult kölcsönért. A terveket [[Koczka Ferdinánd]] szolnoki építőmester készítette. A megbízó kívánsága volt, hogy a front a Deák Ferenc utca felől helyezkedjen el. Szintén Koczka vállalta a vendégfogadó, a mellette lévő raktár és bolt kivitelezését, a utcai falkerítés, a kocsiszín és az istálló kijavítását is.
 
Az [[1855]]-ben készült el aelkészült, délkeletre néző, 45 x 16,8 [[méter]] nagyságú épület [[rizalit|középrizalit]] díszítést kapott. A tervező eredetileg [[attika]] falat is akart emelni, de az uradalom ennek elhagyására kötelezte. Az épület külső megjelenésében a rizalit szélességében a folyamatos [[párkány|könyöklőpárkány]], valamint a szakaszos szemöldökpárkány volt csak hangsúlyos. Két szárnyára, a koronázópárkány alá kerek padlásablakok kerültek, hasonlóan a másik Koczka Ferdinánd által tervezett épülethez, a [[Régi városháza (Makó)|régi városházához]]. A rizalit ablakkeretei díszesek, a szárnyakon az ablakok mélyített keretet kaptak. Az épület tetőszerkezete az északi oldalon [[tűzfal]]as, a délin lekontyolt. Hódfarkú cseréppel feddték be. Az udvari homlokzat erőteljesen kiugró középrizalitot kapott. Az új, szimmetrikus alaprajzú épületben sörcsarnokot, kávéházat, [[kártya]]szobát és 14 vendégszobát alakítottak ki.
 
[[Kép:Korona szálló Makó.jpg|270px|bélyegkép|jobbra|A Korona Szálló az 1929-es bővítés előtt]]
[[1856]]-ban lebontották az [[1832]]-es tervezésű mészárszéket, mert nem illett az új főépülethez. Utóbbi állaga nemsokkal később leromlott, a városi tanács két hónapos határidővel általános felújítást rendelt el határozatában, de ez ellen [[Dessewfy Sándor]] csanádi püspök föllebbezést nyújtott be; tiltakozásának alapja az volt, hogy csökkent a szállóvendégek száma a [[vasút]] kiépítése után. [[1900]]-ban a püspökség végül elvégezte a legszükségesebb renoválási munkálatokat.