„Jolsva” változatai közötti eltérés

A szlovák ''jelsava'' égerfákkal[[éger]]fákkal benőtt helyet jelöl.

Jolsvát a [[13. század]]ban bányásztelepülésként alapították. [[1243]]-ban ''"Ilswa"„Ilswa”'' néven említik először, de első favára már a [[tatárjárás]] előtt állt. A települést az itteni vas és ólombányák művelésére idetelepített német bányászok alapították. Az [[1440-es évek]]ben a [[husziták]], [[1556]]-ban a [[Oszmán Birodalom|törökök]] foglalták el. Először a [[13. század]] elején épült itt vár,amely elpusztult, helyette a régi közelében [[1327]] után építettek várat a Jolsvaiak. Az 1440-es években elfoglalták a husziták, ezután nem sokkal elpusztult, mert 1453-ban már nem szerepel, azóta rom. A település [[1551]]-ben vásártartási jogot kapott. [[1557]]-ben [[I. Ferdinánd]] király az árvízi pusztítás miatt három évre felmentette az adófizetés alól. [[1659]]-ben [[III. Károly magyar király|III. Károly király]]tól adómentességet és kiváltságokat kapott. A város főterét egykor fal vette körül. A [[18. század]]tól egymás után alakultak a város céhei, melyekben 42 kézművesmester tömörült. A [[19. század]]tól a városban jelentős magnezitipar fejlődött ki. Magnezitgyára [[1921]]-ben épült fel, a termelés [[1923]]-ban indult.

Vályi András szerint ''"JOLSVA„JOLSVA. Alnovia, Elts Jelsova. Népes mezõmező Város Gömör Várm. földes Ura G. Koháry Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Murány hegyéhez kér, PelsõczhözPelsőczhöz pedig más fél mértföldnyire, Murány felé a’ Város’ közepén szép Várhoz hasonlító kastéllyal ékesíttetik; rész szerént Timárok lakják, kereskedõkkereskedők, és szántó vetõkvetők, vagynak lakosaik között, kik fa edényeket is készítenek. A’ Városnak két nevezetesebb útszája van; épûleteiépűletei között leg nevezetesebb a’ Városháza, melly jó intézettel építtetett, Ispotállya in van. Földgye középszerûközépszerű, de némelly része nehéz mivelésûmivelésű, legelõjelegelője elég, fája, malma ’s négy Otszágos vásárja hasznos, a’ szomszéd Vas hámoroknál is pénzt kereshetnek.

"”'' <ref>{{Vályi}}</ref>

Fényes Elek szerint ''"Jolsva„Jolsva, (Eltsch, Alnovia, Gallsova), szabadalmas tót mv., Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Rozsnyóhoz nyugotra 2 mfldnyire: 1060 kath., 3015 evang. lak., kath. és evang. szentegyházakkal s oskolákkal. A h. Coburg régi kastélya csaknem egészen márványból épült. Határának nagyobb része hegyes; szántóföldjei középszerüek s nem elegendõkelegendők; rétjei a völgyekben jók, de a Jolsva partjain fekvõkfekvők gyakran elöntetnek; erdeje mindig kevesbedik, s már nagy részt a hegyek oldalait erdõkerdők helyett csak bokrosok fedik; gyümölcsös kertjei nagyon szépek, s a legválogatottabb fajokkal dicsekedhetnek, különösen cseresznyéjök egész erdõvelerdővel van s híres jóságu. Egyébiránt kézmivességbõlkézmivességből és kereskedésbõlkereskedésből több ember él itt, mint földmivelésbõlföldmivelésből. Nevezetesen kézmivesek csak 600-on felül vannak, s ezek közt számos timár (ezek híres bõrtbőrt készitnek), fazekas, harangmives, posztó- és guba-csináló találtatik. F. u. h. Coburg.

"”'' <ref>{{Fényes}}</ref>

[[1849]]. [[május 30.|május 30-án]] [[Fabinyi Rudolf]] vegyész, tudományszervező, az első magyarnyelvűmagyar nyelvű kémiai folyóirat – a Vegytani Lapok – alapítója, a Magyar Kémikusok Egyesületének első elnöke.

[[1886]]. [[november 11.|november 11-én]] [[Basilides Mária]] operaénekesnőopera-énekesnő, a [[Nemzeti Színház]] örökös tagja.