„Zsarolás (film, 1929)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a robot Adding: de Modifying: it |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
'''Zsarolás''' (Blackmail)
Brit film 1929
Rendező: Alfred Hitckcock, forgatókönyv: Charles Bennet, Alfred Hitchcock, Benn W. Levy
Szereplők: Anny Ondra, John Longden
'''A filmhez:''' A „Zsarolás“ Alfred Hitchcock egyik korai műve. A film abban az időben készült, amikor a hangosfilm még gyerekcipőben járt. A „Zsarolás“, 1929-ben tulajdonképpen az első brit hangosfilm volt. Mint annyi más alkotást ebből az időből, a „Zsarolás“-t is rögtön két verzióban forgatták: egy hangosfilm valamint egy némafilm változatban. Ez utóbbira azért is volt szükség, mert akkoriban még nem minden moziban lehetett hangosfilmet vetíteni. Erre a kétszeres idő és energiaráfordításra – mely végeredményben két eltérő, de tartalmilag mégis azonos filmet jelentett – azért is volt szükség, mert a szinkronizáció akkoriban még nem volt annyira fejlett és elterjedt eljárás.
'''Tartalom:''' Egy éttermi veszekedést követően a fiatal és feldühödött Alice White otthagyja barátját Frank Webbert az étteremben. A fiatal férfi a lány vőlegénye és a Scotland-Yardnál dolgozik mint detektív. Alice egy másik férfival hagyja el az éttermet, aki festő. Az idegen elhívja magához a műtermébe és ott megpróbálja a lányt megerőszakolni. A dulakodás közben a lány egy késsel leszúrja a férfit. Alice a nagy pánikban hazarohan s közben az egyik kesztyűjét a műteremben felejti. A rendőrségen Frank az, akit az esettel megbíznak. A műteremben megtalálja Alice kesztyűjét, amit titokban zsebre tesz. A történet tisztázására kettejük közt nem kerül sor, mert egy férfi bukkan fel, Tracy, akinek birtokában van a lány kesztyűpárja. Az ismeretlen zsarolással próbálkozik. Frank azonban kideríti, hogy, hogy az ember mag is a agyanusítottak közt van, s kollégáit Tracy nyomába ereszti. A zsaroló a British múzeumba menekül a rendőrség elől, ahol a kupolára érve a halálba zuhan. Alice erre fel, vőlegénye tanácsával ellentétben a Scotland Yardra siet, hogy vallomást tegyen. A rendőrségen azonban ismét Frank kerül az útjáb, aki végül hazaviszi a lányt.
'''Kritika:''' A „Zsarolás“ cselekménye sem tartalmilag sem pedig pszichológiailag nincs kellően kidolgozva. Ennek ellenére több jelenetben kerül tudatos alkalmazásra a hangosfilm adta új technikai lehetőségek. Ilyen talán az az ismert jelenet, amikor egy kés áll a középpontban, mely Alice-t tettére emlékezteti. Hitchcock már ebben a filmjében is szuverén módon próbálgatja a krimikre jellemző feszültségteremtést. Ezen felül a rá jellemző ún. „Hitchcock-Touch“ is már felismerhető. Ilyen elemek például, a szőke főszereplőnő, mely a későbbi filmjeinek egyfajta elődje, a bűn és bűnhődés témája, az látens szexualitás és természetesen a később Hitchcock-ismertetővé vált Cameo-felvételek.
'''Hitchcock a „Zsarolás“-ról:''' „A film végét igazából másként képzeltem. A zsaroló üldözése után a lányt el kellett volna, hogy fogják. A fiatal detektív ezután pedig azt tette volna vele, amit a film elején forgatott jelenetben a letartóztatáskor. Bilincsek, személyi adatok felvétele stb. A mellékhelyiségben ezután ismét találkozott volna valamelyik régi kollégájával, aki az esetről mit sem tudva megkérdezi: „Ma este is szórakozni megy a barátnőjével?“ mire ő ezt válaszolta volna: „Nem, ma haza megyek.“ És ez lett volna a film vége. A film producerei ezt a váltazatott azonban túl deprimálónak találták.
| |||