„Asszimiláció (szociológia)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
32. sor:
# A törvénykezésben a hátrányos megkülönböztetés csökkentése céljából született kisebbségi javaslatokat elutasítják.
# Az alkotmányos törvényhozási mulasztás ellenére sem tűzi napirendre a nemzeti kisebbség hátrányos megkülönböztetését csökkentő törvények meghozatalát.
# A nemzetállam keletkezése előtt született személyek anyakönyvi beírását utólagosan megváltoztatják, illetve ösztönzik annak utólagos megváltoztatását az államalkotó nemzet írásszabálya szerint (Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia).
# Az anyakönyvbe nem írják be az anyanyelv írásszabályai szerint a kereszt- és vezetékneveket (Románia, Szlovákia).
# Történelmi személyiségek nevét, évszázados földrajzi nevek, településnevek, utcanevek használatát korlátozza, vagy megváltoztatja az államalkotó nemzet írásszabálya szerint (Románia, Szlovákia, Szerbia).
# Meghirdeti a nemzetállam többségi nemzetéhez való „visszatérést”, ami nem más, mint a nemzeti kisebbséghez való tartozás megtagadása (pl: "reszlovakizáció" Csehszlovákia 1945).
40. sor:
# Elrendeli az államnyelv kötelező és kizárólagos használatát a parlamentben, hivatalokban, gazdasági és intézményi nyilvántartásban, fegyveres erőknél és a közéletben (például nyelvhasználatot korlátozó nyelvtörvény) vagy annak elsődlegességét (Szerbia, Szlovákia, Románia).
# Felszólalásaikban az országos és regionális kisebbségi képviselők az anyanyelvüket nem használhatják, csak az államnyelvet.
# A közszolgálati rádió és televízió nemzetiségi adásainak jóval kevesebb adásidőt biztosít, mint ami a
# A közszolgálati televízióban nem államnyelven közvetített műsorok feliratozása államnyelven kötelező, míg fordítva az adások kisebbségi nyelven való feliratozására nincs ilyen kötelezettség.
# Hiányzik a nyelvileg vegyes lakosságú területeken a népcsoportok anyanyelvhasználatának egyenlő joga és egyaránt kötelező használata nyilvános helyeken.
| |||