„Debrecen–egervölgyi hitvallás” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
7. sor:
Méliusz-Juhász Péter debreceni reformátor, debreceni lelkész, püspök, iró, dolgozta ki 1962-ben a hitvallást. Születési éve bizonytalan, régibb irók 1536., újabbak 1515. teszik. Nemesi családban született (saját magának is voltak földbirtokai) a [[Somogyság]]ban Horhi nevű faluban. Debrecenben 1572 dec. 15. Családneve eredetileg Juhász volt, (görögül: Meleios) de az akkori szokás szerint hellénesítette, ám irásaiban vegyesen és együtt használja mindkét nevet. A [[wittenberg]]i egyetemre 1556 okt. 25. iratkozott be, majd Debrecenbe került [[lelkipásztor]]ként. Hazaérkezésekor a lutheránizmus és kálvinizmus közt folyt a harc. A túlsúlyban levő lutheránus rendek a [[tordai országgyülés]]en (1558 márc. 17.) csak a katolikus és lutheránus vallásnak biztosítottak szabadságot. Méliusz állt a vezértelenül maradt kálvinizmus élére, Váradra értekezletet hivott egybe (1559 aug. 18.), amelyen megjelent a már ingadozni kezdő [[kolozsvár]]i lutheránus lelkész, Dávid Ferenc is, ők fektették le közösen az első kálvini hitiratot az úrvacsoráról ''(Orthodoxa sententia de coena Domini)''. Méliusz-Juhász Péter debreceni lelkész társának, Szegedi Gergelynek és váradi lelkész barátjának, Czeglédi Györgynek közreműködésével két év alatt megszerkesztette a legterjedelmesebb első hazai református hitvallást, a debrecen–egervölgyi hitvallást ''(Confessio Debrecinensis) '' 1561-ben. Jelentősen közbenjárt a református és az [[evangélikus]] vallás különválásában, és az utóbbi elismerésében. Az 1564-i [[enyedi zsinaton]] csakugyan végleg különváltak az erdélyi reformátusok a lutheránusoktól, Dávid Ferencet választva püspöknek. A [[tordai országgyülés]] (1564 jun. 12.) helybenhagyta a különválást, egyenlő szabadságot biztosítva mindkét egyháznak. Az egri nép is magáévá tette a hitvallást ''Confessio catholica'' néven.
A debreceni nyomda megalapításában is nagy része volt, így lehetett, hogy a nyomda első "terméke"" a Debreceni hitvallás lett.<ref>[http://unipedia.unitarius-halo.net/index.php?title=Mélius_Péter_-_Pallas_nagy_lexikona]</ref> Közvetetlenül az eredetiből fordította le a Bibliát is, de dolgozatából csak két külön részlet maradt fenn, úgy mint Sámuel és Királyok két-két könyve és a Jób könyve 1565-ből. Ő az első magyar fordító, aki a részeket versekre is osztotta. <ref>[http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/013/pc001319.html#9]</ref> Dávid Ferenc később az [[unitárius]] vallás tanait kezdte el hirdetni, így a két püspök egy áleten át tartó vitája/harca kezdődött el. Méliusz Péter utolsó zsinatját Nyirbátorban tartotta (1571 szept. 16.) akkor is többek között az unitáriusok XIV. tételét cáfolta. Hamvai a debreceni már eltűnt, ősi sírkertjében találhatóak. <ref>[http://unipedia.unitarius-halo.net/index.php?title=Mélius_Péter_-_Pallas_nagy_lexikona]</ref>
==Források==
| |||