„Büblosz” változatai közötti eltérés

A görög ''[[biblia]]'' szó a ''biblion'' (=könyv) többesszáma vagyis jelentése: könyvek. A biblion pedig az egyiptomi papirusz jelentésű ''biblosz'' szóból keletkezett, melyet Büblosz városáról neveztek el, ez volt az a főniciai kikötő, ahol az írásra használt papiruszt export céljából hajóra rakták.

 

A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a város mai területén már i. e. 5000 évvel is volt élet, nem hiába nevezik Bübloszt a világ legrégebbi városának. I. e. 3000 évvel már forgalmas kikötő volt és i. e. 2800 körül városfal is magasodott. A kikötő a középső bronz korszakban az [[Egyiptom]]mal és az egész régióval való cédrusfa és papirusz kereskedelemben töltött be fontos szerepet. Noha az i. e. 2. ezred második felében [[Ugarit]] lett a közel-kelet legforgalmasabb kikötője, az Egyiptommal történő kereskedelem továbbra is lendületben tartotta a várost és amikor i. e. 1200 körül Ugaritot lerombolták, Büblosz visszanyerte régi rangját. I. e. 900-tól a terület mindinkább az [[asszír]] birodalom befolyása alá került. Később A [[babilónia]]k és a [[perzsák]] uralkodtak a város felett. Büblosznak ugyan saját királya volt, de a birodalomnak adót kellett fizetetnie. I. e. 400-tól már saját pénzérméje volt. [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] halála után a város már nem rendelkezett saját királlyal és elvesztette a politikai önállóságát. A római kór felvirágzást hozott a Bübloszra, erről tanúskodik a számos [[mozaik]], a színház és sok más akkori műemlék. A keresztény időkben a város fontos bázisa volt a kereszteseknek, akik egy erődítményt építettek. 1187-ben azonban [[Szaladin]] szultán meghódította a várost, melyet később a keresztesek visszaszereztek. Végül 1266-ban [[I. Bajbarsz]] csapatai vették be Bübloszt, majd 1516-tól az [[Oszmán birodalom]] irányítása alá került.

 

Ma Büblosz Libanon egyik legszebb városa. Az óvárost ma is fal veszi körül, itt felfedezhetünk egy templomot, melyet a genovaiak építettek, egy mecsetet és a kikötőt. Egy műemlék szemlélteti a főniciai abc-t, amelyet a modern nyugati abc elődjének tekintenek. A nevezetességek közé tartozik még az Obeliszk Templom, melyben rengeteg bronzfigura található, egy római színház és a régi királyok síremlékei.

 

{{commons|Byblos}}

* Nina Jidéjian: ''Byblos à travers les âges'' (Dar al-Machreq, Bejrút, 1969)

[[pt:Biblos]]

[[ru:Библ]]

[[sk:Byblos]]

[[sl:Biblos]]