Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Bot: következő hozzáadása: uk:Зоогеографія; cosmetic changes
 
== Állatföldrajzi alapfogalmak ==
[[KépFájl:Leefgebied aardvarken.jpg|right|thumb|300px|A csövesfogúak közé tartozó földimalac (''Orycteropus afer'') elterjedése – Afrika endemikus]]
[[KépFájl:Corvus corax map.jpg|right|thumb|300px|A holló (''Corvus corax'') az északi félgömbön elterjedt állat.]]
Az állatok gyűjtésével vagy megfigyelésével megismerjük a fajok '''elterjedési (distributios) adatait'''. Ha egy adott faj elterjedési adatait összegyűjtöttük és mindezt térképezzük, akkor megkapjuk az illető faj '''elterjedési területét (area)'''. Az elterjedési területen belül ott él a faj, ahol a számára megfelelő létfeltételeket megtalálja, ez az illető faj '''stációja'''. Minden fajnak van '''keletkezési góca'''. Ez azt jelenti, hogy minden faj a Földnek csak egy pontján alakult ki, és ezen a területen a fajt '''őshonos fajnak (autochton)''' tituláljuk. Ha az adott faj más földrajzi területeken is elterjedt, akkor ott '''bevándorló fajnak''' hívjuk. Ha egy állatfaj areája szűk, akkor '''[[endemikus faj|bennszülött (endemikus) faj]]'''. Egy állatfaj lehet egyszerre autochton és endemikus is (pl. a [[Kaszpi-fóka]] [''Phoca caspica''] a [[Kaszpi-tenger]]ben). Máskor azonban egy faj egy területen endemikus, de nem autochton (pl. a [[csövesfogúak]] [''Tubulidentata''] őshazája [[Dél-Európa]], de ma már csak [[Afrika]] bizonyos tájain élnek).
 
Az adott faj areájának nagyságát több tényező befolyásolja:
* az ökológiai életrevalóság ''(valentia)'';
* a fajnak az elterjedési akadályokat (hegységek, tengerszorosok, vizek, más állatok okozta akadályok) legyőző képessége;
* a faj [[geológia]]i kora.
Vannak fajok, melyek az egész Földön elterjedtek: ezek a '''[[kozmopolita faj|kozmopoliták]]'''. Ezek a fajok képesek legyőzni az elterjedésüket akadályozó tényezőket, sok szempontból tág tűrésű fajok, és jól viselik a versengést. Megkülönböztetünk tág és szűk stációjú fajokat. A [[farkas]] ''(Canis lupus)'', a [[róka]] ''(Canis vulpes)'' és a [[holló]] ''(Corvus corax)'' tág stációjú: erdőben, [[sztyepp]]eken, [[sivatag]]okban, [[tundra|tundrán]] egyaránt élnek, areájuk szinte az egész északi félgömb. A [[vidra]] ''(Lutra lutra)'' hasonlóan elterjedt [[Eurázsia|Eurázsiában]] és [[Észak-Afrika|Észak-Afrikában]], de szűk stációjú: csak a vizek mentén él.
 
Az ősibb fajok egyfelől jobban kiterjeszthették elterjedésű területüket, másfelől a jobban alkalmazkodó fiatalabb fajok ki is szoríthatták őket. Ennek következtében létrejöhet '''paleoendemizmus''' és '''neoendemizmus'''. Az előbbi esetében a faj kis areája a kisebbedés miatt jön létre, míg az utóbbiban a faj geológiai fiatalsága miatt szűk az elterjedési területe.
 
Az '''állatföldrajzi vikariálás''' azt jelenti, hogy egy fajt egy másik kontinensen egy közeli rokon faj helyettesíti. Európában az [[európai bölény]] ''(Bison bonasus)'', [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]] az [[amerikai bölény]] ''(Bison bison)'' él. Van azonban, hogy rendszertanilag távol álló fajok, nemek, családok azonos körülmények között élnek a Föld különböző részein: ekkor '''környezettani vikariálásról''' beszélünk (pl. [[túzok]] [''Otis tarda''] – [[nandu]] [''Rhea americana'']).
 
== A fauna ==
 
Ha azt vizsgáljuk, hogy az egyes faunákat milyen elemek, vagyis milyen állatfajok alkotnak, akkor bizonyos biológiai alaptételeket kell figyelembe vennünk, melyek a következők:
* a szervezet és a környezet közötti kölcsönhatás lényeges szerepet játszik az elterjedésben;
* az elterjedés mind a jelenkori, mind a történelmi tényezők hatására alakul ki;
* a [[Lyell]]-féle (1797–1878) érvényességtan ''(actualismus-tan)'': a Föld felszínének kialakulása még ma is zajlik, nem szűnt meg, és ezzel együtt változnak a fajok környezeti igényei is, így a környezet megváltozása anyagcsere-változásokat von maga után; ez azonban nem szükségszerű, mert az állat el is vándorolhat az adott területről;
* a biológiai aktualizmus szerint a kihalt, régen élt állatok szervezete és környezeti igénye nagyjából olyan volt, mint a ma élő rokonaiké, és fordítva: a ma élő fajok környezeti igénye olyan volt, mint régi geológiai időkben élt rokonaiké;
* az ember megváltoztatja a környezetet, és hatással van a faunára a működése során;
* az állati szervezet bizonyos határok között plasztikus, képes elviselni a környezeti tényezők megváltozását, vagyis alkalmazkodik (adaptáció); ha erre képtelen, elpusztul vagy elvándorol;
* a fejlődés ''([[evolúció]])'' és leszármazás ''(deszkendencia)'' gondolata nélkül nem lehet a faunák elterjedését, szerkezetét megmagyarázni.
 
== Állatföldrajz tudományai ==
 
* '''Elterjedéstan''' ''(areológia)'': az adott faj, nem, család elterjedési területét és annak okait vizsgálja.
* '''Ökológiai állatföldrajz:''' a fajt vagy a faunát a maga természetes környezetében a jelenkori tényezők között vizsgálja.
* '''Filogenetikai állatföldrajz:''' milyen földtörténeti folyamatok, események, mint egymásba kapcsolódó okok és okozatok hozzák létre az elterjedést.
* '''Területi állatföldrajz:''' egyes földrajzi területek állatvilágát leíró tudomány.
 
== A Föld területi állatföldrajzi beosztása ==
[[KépFájl:Wallace03.jpg|right|thumb|700px|A Föld geozoológiai beosztása]]
 
Az állatföldrajzi egységek hierarchikus rendje a következő:
* faunabirodalom ''(gaea)''
** faunaterület ''(regio)''
*** faunatartomány ''(subregio)''
**** faunavidék ''(provincia)''
***** faunakerület ''(subprovincia)''
****** faunakörzet ''(districtus)''
 
A bioszféra állatföldrajzi beosztása a következő:
* '''[[NOTOGAEA FAUNABIRODALOM]]'''
** [[Ausztrál faunaterület]]
** [[Ausztromaláji faunaterület]]
** [[Új-zélandi faunaterület]]
** [[Polinéziai faunaterület]]
** [[Hawaii faunaterület]]
* '''[[NEOGAEA FAUNABIRODALOM]]'''
** [[Dél-amerikai faunaterület]]
* '''[[ARKTOGAEA FAUNABIRODALOM]]'''
** [[Etiópiai faunaterület]]
** [[Madagaszkári faunaterület]]
** [[Orinetális faunaterület]]
** [[Holoarktikus faunaterület]]
*** [[Nearktikus faunatartomány]]
*** [[Palaearktikus faunatartomány]]
*** [[Arktikus faunatertomány]]
* '''[[ANTARKTOGAEA FAUNABIRODALOM]]'''
** [[Déli-sarki faunaterület]]
 
== Lásd még ==
* [[Állattársulástan]]
* [[Növényföldrajz]]
* [[Biom]]
 
== Forrás és ajánlott irodalom ==
* Wéber Mihály: Állattan II., Tankönyvkiadó, Bp., 1955
 
{{DEFAULTSORT:Allatfo~ldrajz}}
 
[[Kategória:Állatföldrajz| ]]
 
[[de:Geozoologie]]
[[es:Zoogeografía]]
[[he:זואוגאוגרפיה]]
[[hr:Zoogeografija]]
[[id:Zoogeografi]]
[[it:Zoogeografia]]
[[he:זואוגאוגרפיה]]
[[ka:ზოოგეოგრაფია]]
[[lt:Zoogeografija]]
[[pt:Zoogeografia]]
[[ru:Зоогеография]]
[[uk:Зоогеографія]]
[[zh:动物地理学]]
156 449

szerkesztés