„Merenptah-sztélé” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
A sztélét 1896-ban Merenptah thébai halotti templomának első udvarában fedezte fel [[Flinders Petrie]].<ref>Ian Shaw & Paul Nicholson, The Dictionary of Ancient Egypt, British Museum Press, (1995), pp.183-184</ref> Ma a [[kairó]]i [[Egyiptomi Múzeum]]ban található. Egy másolatának töredéke a [[karnaki templom]]ból is előkerült.<ref>Redmount, p.97</ref>
 
[[Image:Israel segment.jpg|right|thumb|200px|Israel„Izrael is wastedpuszta, its seed ismagva nonincs longertöbbé.]]
[[Image:THnnww.gif|right|thumb|200px|A [[líbia]]iak ''(tjeḥenu)'' említése; a név fonetikus leírása után az idegeneket, a népet és az országot jelző determinatívum]]
Flinders Petrie a régészcsapatában lévő Wilhelm Spiegelberg német nyelvészt kérte fel a sztélé feliratának lefordítására. A felirat végén található, eddig ismeretlen legyőzött törzs nevét – ''I.si.ri.ar''<ref>Margaret Drower, Flinders Petrie: A life in Archaeology, London: Victor Gollancz, 1985. p.221</ref> – Flinders Petrie azonosította Izraelként,<ref>Drower, Flinders Petrie, p.221</ref> és Spiegelberg is egyetértett a fordítással. „Tetszeni fog a papoknak” jegyezte meg Petrie, és később azt is megállapította: „ez a sztélé ismertebb lesz, mint bármi más, amit találtam.”<ref>Drower, Flinders Petrie, p.221</ref> Izrael legkorábbi említésének előkerülése címlapsztori lett az angol lapokban.<ref>Drower, Flinders Petrie, p.221</ref>
 
==Elméletek==
Az ''Izrael-sztélé'' név félrevezető, mert Izraelt csak futólag említi a sztélé, más legyőzött kánaáni országokkal és népekkel együtt (Gezer, Janoám és Askelon), bár Izrael történelme szempontjából jelentős ez a korai említés. A sor fordítása: „Kánaán népe nyomorult fogoly, Askelon meghódítva, Gezert elfoglaltam, Janoám elpusztult, Izrael puszta, kihalt.”
[[Image:THnnww.gif|right|thumb|200px|A [[líbia]]iak ''(tjeḥenu)'' említése; a név fonetikus leírása után az idegeneket, a népet és az országot jelző determinatívum]]
Az ''Izrael-sztélé'' név félrevezető, mert Izraelt csak futólag említi a sztélé, más legyőzött kánaáni országokkal és népekkel együtt (Gezer, Janoám és Askelon), bár Izrael történelme szempontjából jelentős ez a korai említés. A sor fordítása: „Kánaán népe nyomorult fogoly, Askelon meghódítva, Gezert elfoglaltam, Janoám elpusztult, Izrael puszta, kihaltmagva nincs többé.”
A rövidség miatt nem állapítható meg sok információ, de míg a többi név után az országot jelentő [[determinatívum]] áll, Izraelé után a népet jelentő, ami arra utal, ebben az időben nem országként, hanem népként (esetleg nomádokként), állandó városállam nélküli csoportként tekintettek rájuk.<ref>Redmount, p.97</ref>
 
Vitatott, hogy Merenptah valóban indított-e hadjáratot erre a vidékre, vagy csak feljegyezte a már létező állapotot, apja, [[II. Ramszesz]] ugyanis egyik, a [[Kádesi csata|kádesi csatát]] leíró sztéléjén arra utal, ez a terület már a hatalma alatt áll. Lehetséges, hogy egy lázadást kellett Merenptahnak levernie.
 
[[Donald B. Redford|Donald Redford]] szerint Izrael népe ekkor nomád vándorokból állt, és azonos azokkal, akiket az egyiptomiak ''[[saszu]]'' nép néven említenek többek közt [[III. Amenhotep]] [[szoleb]]i templomában (az itt talált ''Yhw a saszuk földjén'' feliratban a ''Yhw'' lehetséges, hogy a [[tetragrammaton]] egy korai formája). Merenptah sztéléjén azonban az izraelieket nem úgy ábrázolják, mint a saszukat, hanem ugyanolyan öltözékben és hajjal, mint az Askelon, Gezer és Janoám városállamot védő kánaánitákat.<ref>Stager, Lawrence E., "Forging an Identity: The Emergence of Ancient Israel" in Michael Coogan ed. The Oxford History of the Biblical World, Oxford University Press, 2001. p.92</ref><!-- mondjuk én nem hiszem, hogy ez aláássa Redford elméletét, III. Amenhotep több mint 100 évvel élt korábban Merenptahnál, ennyi idő alatt simán változhat ennyit egy nép öltözködési stílusa...-->
<!--
 
[[Michael G. Hasel]], a [[Southern Adventist University]] régészeti intézetének igazgatója szerint Izrael az i. e. 13. század végén már jelentős politikai erőt jelentett.<ref>M. G. Hasel, "Israel in the Merneptah Stela," BASOR 296, 1994, pp.54 & 56, n.12.</ref>
 
{| style="background:white; border:lightgray 1px solid; pading:0.5em; text-align:center;"
|+ „Izrael puszta, magva nincs többé.”
|+ "Israel is laid waste; its seed is no more."
|-
| <hiero>i-i-z:Z1s*Z1s:r-i-A-r:Z1-T14-A1*B1:Z2s</hiero>
| his/its
|}
 
[[Image:Israel segment.jpg|right|thumb|200px|Israel is wasted, its seed is no longer.]]
 
====Link to the Shasu====
 
[[Donald B. Redford|Donald Redford]] states that "Israel" was a band of [[Bedouin]]-like wanderers known to Egyptians as "[[Shasu]]" citing a link at the [[Soleb]] temple of [[Amenhotep III]] to "''Yhw-'' in the land of the Shasu", which has been considered an early form of [[tetragrammaton]].
 
This proposed link between the Israelites and the Shasu is undermined, however, by the fact that in the Merneptah stela the Israelites are not depicted as Shasu, but wear the same clothing and have the same hairstyles as the [[Canaanites]], who are shown defending the fortified cities of [[Ashkelon]], [[Gezer]], and [[Yanoam]].<ref>Stager, Lawrence E., "Forging an Identity: The Emergence of Ancient Israel" in Michael Coogan ed. The Oxford History of the Biblical World, Oxford University Press, 2001. p.92</ref>
 
====Significance of Israel's mention====
 
[[Michael G. Hasel]], director of the Institute of Archaeology at [[Southern Adventist University]] argues that Israel was already a well established political force in [[Canaan]] in the late 13th century BCE:
 
<blockquote>"Israel functioned as an agriculturally based or sedentary socioethnic entity in the late 13th century BCE, one that is significant enough to be included in the military campaign against political powers in Canaan. While the Merneptah stela does not give any indication of the actual social structure of the people of Israel, it does indicate that Israel was a significant socioethnic entity that needed to be reckoned with."<ref>M. G. Hasel, "Israel in the Merneptah Stela," BASOR 296, 1994, pp.54 & 56, n.12.</ref></blockquote>
-->
 
==Lásd még==