„Repülőgépmotor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ArthurBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: cs:Letecký motor
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: no:Småflymotor; cosmetic changes
1. sor:
A '''repülőgépmotor''', vagy '''repülőgéphajtómű''' olyan [[hőerőgép]], amelyet a [[repülőgép]]ek működéséhez szükséges vonó-, illetve [[erő|tolóerő]] – [[helikopter]]ek esetében a felhajtóerőt is beleértve – előállítására alkalmaznak.
 
A hajtóművek két alapvető elv szerint csoportosíthatók:
* ''Légcsavaros hajtás'', ahol a vonó-, vagy tolóerőt a forgó [[légcsavar]] tollain keletkezett felhajtóerő állítja elő. A légcsavar forgatását biztosthatja:
** Dugattyús motor (főként [[Otto-motor|benzinmotor]], ritkábban [[dízelmotor]]),
** [[légcsavaros gázturbina]],
** [[tengelyteljesítményt szolgáltató gázturbina]] (vagy más néven szabadturbinás hajtómű).
* ''Sugárhajtás'', ahol a repülőgép hajtásához szükséges tolóerőt egy nagy sebességű gázsugár [[Newton törvényei|reakcióereje]] biztosítja. A gázsugarat előállíthatja:
** [[Gázturbinás sugárhajtómű]],
** [[torlósugárhajtómű]],
** [[pulzáló sugárhajtómű]],
** [[rakétahajtómű]].
 
== Légcsavaros hajtás ==
=== Dugattyús motor ===
[[KépFájl:ULPower UL260i.jpg|bélyegkép|219px|jobbra|Dugattyús, boxer elrendezésű, 4 hengeres repülőgépmotor]]
[[KépFájl:Stearman PT-13D Kaydet VH-JQY engine.jpg|bélyegkép|219px|balra|Sportrepülőgépen használt csillagmotor]]
A dugattyús motor lehet [[benzin]], vagy dízelolaj üzemű. A dízelmotorokhoz télen gyakran használják a hidegben is kedvezőbb (alacsonyabb) [[viszkozitás]]ú [[kerozin]]t. A kisgépes repülésben legelterjedtebb a [[repülőbenzin]] (nemzetközi kódjele: AVGAS–LL100) hajtóanyagú dugattyús hajtómű. Kivitelük szerint soros, boxer vagy [[csillagmotor|csillag]] elrendezésű hengerekkel készülnek. Többnyire [[kényszerléghűtés]]es, duplagyújtásos, [[mechanika|mechanikusan]] vezérelt motorok. A dugattyús repülőgépmotor hűtését elsősorban az áramló [[levegő]] biztosítja, de a [[kenőolaj]] és az [[üzemanyag]] hűtőszerepét is figyelembe veszik a tervezés során. Ebből következően ezek ún. meleg motorok, mivel normális üzemi hőfokuk meghaladja a 100 [[°C]]-ot. A kenőolaj-hőmérséklet 120–160 °C, míg a szokásos hengerfej-hőmérséklet általában 210–250 °C között van. Építésüknél törekednek kis tömegre, a lehető legegyszerűbb szerkezeti kialakításra a minél nagyobb megbízhatóság érdekében. A gyújtásrendszer minden esetben kettőzött, így hengerenként két [[gyújtógyertya|gyújtógyertyát]] építenek be. A [[szikra|szikrához]] szükséges [[magasfeszültség]]et mechanikusan, [[mágnes]]es gerjesztéssel állítják elő, mellőzve az [[autó]]knál elterjedt bonyolult [[elektronikus]] gyújtásvezérlőket. A kettőzött rendszer miatt szokás bal, illetve jobb gyújtómágnesről beszélni, ebből eredően lehet a két kört külön-külön is üzemeltetni, de normális esetben mindkettő egyszerre használatos. Ha repülés közben valamelyik gyújtókör meghibásodása „berázást” eredményez, a hibás kört ki kell kapcsolni, mivel a motor egyenetlen járását okozva veszélyezteti annak további rendes működését. Amennyiben a földi motorteszt esetében a két kör egyenként nem ad egyformán normális működést, a felszállástól el kell tekinteni. A dugattyús motorokkal elérhető vonóerő (illetve toló[[légcsavar]] esetén tolóerő) mért maximuma kb. 2 tonna, de a légcsavaros kisgépes repülésben a 100–300 kg-os motoronkénti vonóerő az általános.
 
=== Légcsavaros gázturbina ===
[[KépFájl:Turboprop operation.png|bélyegkép|219px|jobbra|Légcsavaros gázturbina működése]]
 
{{fő|Légcsavaros gázturbina}}
25. sor:
A [[légcsavar]]os gázturbinában az égéstérből kilépő gázsugár mozgási energiáját a kompresszort működtető turbinafokozatokon túl további turbinák beépítésével forgómozgássá alakítják át, amely a légcsavart hajtja. A légcsavaros gázturbinában a kompresszort és az összes turbinafokozatot egy tengelyre szerelik. A légcsavar és a gázturbina közé általában reduktort építenek be. Az öszes hajtási elv közül a légcsavaros gáztubinák [[hatásfok]]a a legjobb. Főként szállító repülőgépeken, vagy kisebb [[utasszállító repülőgép]]eken alkalmazzák, de a nagy zaj és az erős vibráció hátrányt jelent. Hajtóanyaga a [[kerozin]], aminek a repülésben használt nemzetközi kódjele: JET-A1.
 
=== Tengelyteljesítményt szolgáltató gázturbina ===
Főként helikoptereken alkalmazott gázturbina. Felépítése és működése hasonlít a légcsavaros gázturbinákhoz, de a tengelyteljesítmény előállítására használt turbinafokozatok külön, a kompresszort hajtó turbinafokozatoktól független tengelyen találhatók.
 
== Sugárhajtás ==
[[KépFájl:Turbojet operation- axial flow.png|thumb|219px|right|Axiálkompresszoros sugárhajtómű]]
 
{{fő|Sugárhajtómű}}
43. sor:
 
=== Rakétahajtómű ===
== További fogalmak ==
=== Utánégető ===
[[KépFájl:J58 AfterburnerT.jpeg|thumb|219px|right|Utánégető működés közben]]
{{fő|utánégető}}
 
[[Utánégető]]t elsősorban harci repülőgépeknél alkalmaznak a gázturbinás sugárhajtómű tolóerejének rövid idejű, de nagymértékű növelésére. Az utánégetőben a turbinából kilépő forró gázsugárba újból kerozint fecskendeznek és a képződő keveréket begyújtják, illetve az magától belobban. Igen nagy plusz tolóerőnövekedést eredményez, de ezzel együtt az üzemanyagfogyasztás is drasztikusan megnövekszik, jelentősen csökkentve a repülőgép hatótávolságát. A többszörös hangsebesség-átlépés csak utánégető használatával lehetséges az óriási tolóerőigény miatt, bár napjainkban létezik olyan katonai repülőgép is, ami utánégető használata nélkül is képes a hangsebességnél gyorsabb repülésre. Harci szempontból hátrányos, hogy a repülőgép után húzott, jól látható forró lángcsóva igen erős jelet ad a [[hőkövető rakéta|hőkövető rakéták]] számára.
 
=== Változtatható tolóerővektor ===
A [[vektorálható hajtómű]]veknél a gázturbinából kilépő gázsugár útjába egy vezérelhető, elmozdítható, elforgatható sugárterelő gyűrűsort tesznek, aminek segítségével a turbinából kilépő sugár irányvektora és intenzitása befolyásolható. (lásd: [[Szu–30]]) Ezáltal sokkal fordulékonyabbá válik a repülőgép, ami [[légi harc]] során döntő fontosságú lehet. Mechanikája igen költséges egységekből épül fel, így sok hajtóműgyártó mellőzi a használatát és inkább az alacsony szervizigényű és alacsony üzemeltetési költségű hajtóművek kifejlesztését szorgalmazzák. A helyből le-felszálló sugárhajtású gépek (lásd: [[Harrier]]) szintén a vektorálás technikáját használják, de ott nem a manőverezhetőség fokozása a cél, hanem a talaj felé 90 fokkal lefordított gázsugáron függőlegesen történő le és felszállási képesség. Létezik elforgatható turbólégcsavaros hajtómű is, erre példa a [[V–22 Osprey]] [[konvertiplán]], ahol a le- és felszálláshoz a [[szárny]]ak végén függőleges helyzetbe fordított hajtóműveken forgó légcsavarok adják a szükséges emelőerőt. A helikopterszerű emelkedés után, a hajtóműveket fokozatosan visszafordítva vízszintes helyzetbe, a repülőgép előrehaladásához ugyanazok a légcsavarok adják a vonóerőt is, amíg a sebességből származó légáramlás miatt a szárnyakon termelődő felhajtóerő fokozatosan átveszi a gép súlyát.
 
=== Tolóerő ===
[[KépFájl:SilnikLotniczy Boeing737.jpg|bélyegkép|219px|jobbra|Boeing 737-es egyik motorja]]
A gázturbinás sugárhajtóművek tolóerejét általánosan kN-ban (kilo[[Newton]]) mérik. De a hozzávetőleges összehasonlításhoz szokás átszámolni [[kg]]-ra és tonnában megadni az értéket. Egy harci gép sugárhajtóműve kb. 100-150 kN tolóerőt nyújt, míg az új [[Airbus A380]]-as utasszállító gép hajtóművei egyenként kb. 310-340 kN tolóerőt biztosítanak. Ez durván annyit jelent, hogy egy-egy motor kb. 30 tonnányi erővel tolja a gépet, tehát a négy motor összesen kb. 120 tonna tolóerővel bőven elegendő a teljes terheléssel történő felszálláshoz, illetve egy motor kiesése sem jelent katasztrófát.
 
[[Kategória:Repülőgépek szerkezeti elemei]]
67. sor:
[[ms:Enjin pesawat]]
[[nl:Vliegtuigmotor]]
[[no:Småflymotor]]
[[sk:Hnacia jednotka lietadla]]
[[sl:Letalski motor]]